Mit tettél volna Horthy helyében?

1938-1939-1940-ben még nem az volt a fő kérdés, hogy megszállják-e az országot a németek és deportálják a zsidókat a koncentrációs táborba vagy sem, hanem a külpolitika orientációját a határrevíziós törekvések határozták meg.

A cél az volt, hogy húsz év igazságtalanság után visszakapjuk a Felvidék magyar lakta részeit, Erdély legalább egy részét, esetleg a Vajdaságot is. Én is ezt támogattam volna és ezekről a kérdésekről Németország-Olaszország döntött. Magyarország esetleg akkor lehetett volna bástya a Német Birodalommal, a fasiszta Olaszországgal szemben, ha Franciaország(és Nagy-Britannia) igazságosabban húzza meg Trianonban a határokat vagy később támogatta volna az elhibázott határok korrekcióját, revízióját, de ők és a kis-antant elzárkóztak ettől.

Akkoriban még egyáltalán nem volt téma, hogy mi lesz, ha a Szovjetunió megszállja Magyarországot és vajon ők hogyan fogják meghúzni a határokat, Sztálin hogyan fogja berendezni Közép-Európát. Ez egy későbbi felmerülő kérdés volt.

A szovjetunió megtámadásához önként csatlakoztunk, még csak nem is kértek rá minket a németek. Csak tartottunk tőle, hogy majd a románoknak kedvez Hitler egy nyertes háború után.

Na ezt nem kellett volna. Ez volt az a pont, ahol a részvételünket a háborúban még minimalizálni lehetett volna.

Persze korábban a Jugoszlávia elleni támadásnál is ellenkezhettünk volna, de ott kérték is a németek a részvételünket, és ott a saját országunkat akartuk visszavenni, ami azért más.

Horthy Miklós kormányzó volt, nem minisztetelnök.

Azt, hogy az ország aktuálpolitikája milyen volt, elsősorban az határozta meg, hogy éppen ki volt a miniszterelnök, mit szavazott meg az országgyűlés.

Horthynak erre nem sok ráhatása lehetett, nem ő választotta a miniszterelnököket, azok a "nép akaratából" lettek választva.

Horthynak sok hibás döntést szokás felróni, kérdés lett volna-e másik, jobb lehetősége.

Kezdve 1918-tól, eréjesebb fellépéssel megakadályozhatta volna az ország ilyen mértékű megcsonkítását?

Trianon után a reviziós politika társadalmi elvárás volt, ami egyenes út volt a németbarát politizálashoz, de az elsősorban a parlamentben, kormányok működésében zajlott.

Horthy végig kényszeroályán tudott csak mozogni, az Antant vele sem állt szóba, sőt...

Horthy megítélése enyhén szólva is kétes, de még történészek sem tudtak jobb alternatívákat találni, ami biztosan működött volna az adott korban.

Azt tettem volna, ami hazafias. Pl. Horthy tudta, hogy a németek elvesztik a háborút, de félt, hogy elvesztjük a területeket a háború után... Hol van ebben a logika? És valószínűleg nem veszítettük volna el, ha a németek meg is nyerik a háborút. Már megkaptuk a területeket.

Tehát együttműködtem volna, amennyire a magyar érdek engedi, támogattam volna őket, de csak addig, amíg nem sodorom veszélybe a területeket és az országot. Pl. Szerbiát megtámadom, de a SZU-t nem, hisz az nagyon veszélyes lett volna. Tehát kimaradtam volna a háborúból, ahogy sok más ország. Akkor is, ha megszállnak. Esetleg Romániát megtámadtam volna, miközben az a Donnál van épp, és szétverik a szovjetek... Egész Magyarország visszatérhetett volna így. 300 ezer magyar katona életben marad. Társadalmi kérdésekben együttműködtem volna a németekkel, ez volt az ország érdeke. A zsidóság különösebben nem érdekelt volna, megszabadultam volna a kommunistáktól, akik máig vezetik az országot, ezzel még több 100 ezer magyar élet megmarad. Minél több erdélyi románt, felvidéki szlovákot, stb. kitelepítek, nem válogatva az eszközökben.