Mit gondoltok a magyar történelemről?

# 10

Franciaország nemzetiségi politikája, azaz a nemzetiségek tudatos beolvasztása azért lehetett eredményes, mert amikor az 1870-es években szisztematikusan megindult, addigra már masszív francia etnikai többség létezett Franciaországban.

Továbbá a franciák legnagyobb nemzetiségei, a bretonok és okszitánok (provanszálok) nem rendelkeztek anyaországgal, azaz külső politikai és kulturális támogatóval.

Ugyanakkor a Magyar Királyságon belül még 1910-ben is csak 48,1 %-ot tett ki a magyarság nemzetiségi részaránya, de ez is csak úgy jött ki, hogy a zsidókat többnyire magyarnak számították.

A magyarországi nemzetiségek nagyobb része, vagyis a szerbek és a románok rendelkeztek anyaországgal, amely igen erősen pénzelte és támogatta őket politikai és kulturális téren. Sőt a cári Orosz Birodalom a pánszlávizmus ideológiájának jegyében szintén felkarolta a magyarországi szláv nemzetiségeket, elsősorban a ruszinokat, a szlovákokat és a szerbeket. Azaz a magyarországi szláv nemzetiségeknek és törekvéseiknek még egy igazi nagyhatalmi támogatója is akadt.

A magyar állam valóban nem nyomta el a nemzetiségeket 1867 és 1918 között, de az is túlzás, amit írtál: "a magyarok ezt a jogot meg a nemzetiségek jogainak a felemelésére használták".

Ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarországon a nemzetiségek egyértelműen jóval kevesebb joggal és privilégiummal rendelkeztek, mint Ausztria nemzetiségei.

Ausztria nemzetiségi politikája sokkal nagyvonalúbb volt, mint a magyar.

Hogy? Mindent megkaptak, egyetemen is végezhettek az anyanyelvükön. Politikai képviselőik is voltak a parlamentben. Egyedül területi autonómiát nem kaptak, illetve a horvátok azt is megkapták.

A szerbeknek, románoknak szintén semmi joguk nem volt hisztizni. A szerbek konkrétan ekkortájt üldözték az albánokat, a románok a bolgárokat. Ezt össze sem lehet hasonlítani a magyarországi helyzettel.

És nem túlzás, a román értelmiség bázisa Erdély volt például, vajon miért? Ausztria egyedül azért volt jobb, mert sokkal gazdagabb volt.

Ausztriában szintén valamennyi nemzetiség képviseltetve volt az osztrák parlamentben, a Birodalmi Tanácsban. Továbbá az osztrák Birodalmi Tanács a 20. század elejétől összehasonlíthatatlanul jobban reprezentálta a valós nemzetiségi arányokat, mint a magyar Országgyűlés.

Magyarországon annak ellenére, hogy a nemzetiségek a lakosság 51,9 %-át tették ki, az 1910-es választásokon az Országgyűlésben csak a képviselői helyek 10,6 %-át szerezték meg, míg a magyarság 48,1 %-os arányával a képviselői helyek 89,4 %-át. Még durvább a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy 40 képviselői hely eleve a horvátoknak volt fenntartva.

Magyarországon ugyanis cenzusos választási törvény volt érvényben, amit úgy alkottak meg, hogy eleve garantálva legyen a nemzetiségek valós arányuknál összehasonlíthatatlanul csekélyebb képviselete, és a magyarság durva felül reprezentáltsága.

Ausztriában ellenben általános választójog volt, így a Birodalmi Tanács sokkal jobban tükrözte a valós etnikai arányokat, mint a magyar Országgyűlés.

Továbbá Ausztriában szinte valamennyi tartomány komoly területi autonómiát élvezett, kettő, Csehország és Galícia pedig rendkívül széles tartományi önkormányzattal bírt.

# 12

A magyarországi nemzetiségek nagy sérelme éppen az országgyűlési választási rendszer aránytalansága volt.

Az 1910-ben 453 fős magyar Országgyűlésben így alakultak az etnikai arányok:

Magyar: 405 képviselő

Horvát: 40 képviselő

Egyéb nemzetiségi: 8 képviselő (5 román, 3 szlovák)

Vagyis a Magyar Királyság lakosságának 48,1 %-át kitevő magyarság 405 képviselőt, a 8,8 %-ot kitevő horvátok 40 képviselőt, a többiek pedig összesen 8-at juttattak az Országgyűlésbe.

Azt javaslom, ne vegyük figyelembe a németeket, mert ők speciális eset. Mert a 405 magát magyarnak valló képviselő jelentős része német származású volt.

De még akkor is a Magyar Királyság lakosságának 33,3 %-át kitevő szerbeknek, románoknak, szlovákoknak, ruszinoknak 1910-ben csak 8 képviselői hely jutott a 453-ból, ami elég durva.

# 12

Összegezve:

A Magyar Királyság lakosságának 33,3 %-át kitevő szerbeknek, románoknak, szlovákoknak, ruszinoknak 1910-ben csak 8 képviselői hely jutott a 453-ból.

Ezen nemzetiségek részaránya a lakosságból: 33,3 %

Ezen nemzetiségek részaránya a képviselői helyekből: 1,76 %

Ez a hajmeresztő aránytalanság joggal volt vörös posztó ezen magyarországi nemzetiségek szemében.

# 12

Míg Ausztriában a nemzetiségek részt kaptak a hatalom gyakorlásából, addig Magyarországon a horvátok és a németek kivételével a lakosság 33,3 %-át kitevő szerbeket, románokat, szlovákokat és ruszinokat gyakorlatilag kizárták a hatalom gyakorlásából.

El nem nyomták ugyan őket, de a lakosság ezen egyharmada kiszorult a magyar politikai életből és a közhatalomból, amely tény hosszabb távon biztosan destabilizáló hatást fejtett volna ki.