A családbarát FIDESZ a választások évében megemeli a családi pótlékot?

#19 Tanár vagyok, általánosban. Hidd el hogy nagyon sokat segít ha valami kötelező. Amikor választani lehet hogy valaki csinálja-e vagy sem, azonnal hátrányba kerülnek azok, akik alapból nem szorgalmasak és akiknek otthon nem elvárás hogy részt vegyenek a feladatokban. Ha dönthetett úgy hogy nem csinálja, akkor máris kevesebbet tud mint azok akik megcsinálták és ezzel le is maradt. A következő feladatnál meg már lehet hogy nem is lesz képes elvégezni amit kell, még ha kötelező is, mert nincsenek meg a hozzá szükséges ismeretei, gyakorlata. Gyerekekről van szó, akiket először meg kell tanítani arra hogy tanuljanak mert van haszna. Ha otthon nem ezt látja, akkor önmagától nem fogja csinálni - viszont ha kötelező, akkor neki is meg kell tenni.

Az iskolába járás már önmagában rengeteget segít a gyerekeknél az olyan családoknál ahol nincs megfelelő környezet, szülői háttér. Pont emiatt lett kötelező az óvodába járás is már 3 éves kortól, hogy azok a gyerekek is megtanulják a szükséges dolgokat mielőtt iskolába kerülnek. Már egy első osztályos is nagyban korlátoz az ha az osztálytársaival szemben ő nem tanulta meg hogyan kell megfogni egy ceruzát, hogy kell vonalat húzni, kört rajzolni, melyik a jobb és bal oldala, hogyan kell 1 dologgal foglalkozni ami a tanár által megadott feladat ahelyett hogy elrohanna vagy mást csinálna.

A kötelező iskolába járás itt a szülő felé kötelezettség, az hogy az iskolában már miképpen hasznosul ez az idő, az meg nagy részben már a tanáron múlik utána.

Ahhoz hogy valaki akarjon tovább tanulni, egyáltalán szükséges az hogy ezt a lehetőséget megismerje és rájöjjön, hogy számára is lehetőség. Ezért kell hogy iskolába járjon.

Az oktatási rendszer pedig folyamatosan változik, az elmúlt évtizedben hatalmas változást léptek meg. De ehhez idő kell, mert mindent csak felmenő jelleggel lehet bevezetni, vagyis egy változás az akkor kezdő osztálytól lesz érvényben, akik az előző évben kezdték az iskolát, náluk még nem. A mindennapos testnevelés bevezetésekor is az 1. és 5. osztályokkal lehetett kezdeni, az akkor 2.3. és 4. osztályosok, meg a 6.7.8. osztályosoknál még nem. Csak amikor ők is beléptek a felső tagozatba vagy a középiskolába, onnantól vonatkozott rájuk is.

Ilyenkor mindig gond hogy vegyesen kell egymás mellett működjenek a rendszerek, pl. egyszerre kell felkészíteni úgy az érettségizőket hogy nekik már lesz emelt szintű érettségi is, meg azokat is akik felsőbb osztályba járnak és nekik még a korábbi érettségi szerinti rendszer lett az érettségijüknél.

Sajnos az egy nagy hiba, hogy a jogvédő szervezetek a nagy liberális kampánynak megfelelően üldözik azt ha valahol előnybe kerülnek azok akik tanulni akarnak. nem lehet pl. elválasztani a diákokat aszerint hogy ki szeretne tanulni és ki az aki csak a többiek zavarásáért jár be órára. Mert ez szegregáció szerintük. A nagy osztálylétszámok pedig nem teszik lehetővé hogy megfelelő figyelmet kaphassanak az ilyen diákok vagy valamiképpen el lehessen őket választani azoktól akik szeretnének tanulni. Minden modern és sikeres oktatási rendszer, módszer alapja az hogy a benne levő diákok kevesen vannak együtt a pedagógussal egyszerre és mind szeretnének részt is venni a tanulásban. Hiába próbálsz te érdekes gyakorlati feladattal előállni ha van 1-2-3 olyan diák a teremben aki folyamatosan zavarja a munkát és hátráltatja a többieket, vagy hiába adsz ki magolós dolgozat helyett egyéni feladatot hogy azt készítsék el a rendelkezésre álló források szabad használatával, ha visszakapsz utána 18 wikipédia szöveget, aminél ráadásul még csak nem is ők maguk másolták ki ctr V és ctr C-vel, hanem 1 megcsinálta, a többi meg tőle vette át.