Miért szükséges nekünk feltétlenül tövig benyalni Kínának amikor a BorsodChem és a Komáromi BYD kínai gyár is éhbért fizet?

1. Rohadtul nem 400 euró az átlagbér Magyarországon.

2. Nem Kína EU-ellenes, inkább az EU egy része Kína-ellenes.

3. Szinte mindenki egyetért abban, hogy a 21. század Kína évszázada.

4. Konkrét előnyök: logisztikai kulcspozíció lehetősége az új selyemút projektben, világ top egyetemei közé tartozó egyetem karának nyitása Budapesten, befektetések, kereskedelem.

5. A hitel támadása durva kettős mérce: Magyarország ezerfelé el van adósodva, ha az adósság egy töredéke Kína felé lesz, azzal semmi érdemi nem változik.

6. Mindez úgy, hogy Kína nem igazán szól bele Magyarország belügyeibe, nem szórakozik gender dolgokkal, hogy mi van a tankönyvekben stb., és sokkal inkább tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását.

A BorsodChem, BYD úgy van vele, hogy ha ennyiért is talál munkaerőt, akkor minek fizessen ki sokkal többet. Ez a kapitalista mentalitás egyébként nem csak a kínaiakra jellemző, így van a német cégeknél (Mercedes, Audi), japánoknál (Suzuki - Esztergom) és bizonyára a magyar tulajdonú vállalkozásoknál is.

A keleti nyitás célja, hogy Magyarország részesüljön jobban Ázsia nagy fejlődéséből. A XXI. század gazdasági súlya már ott lesz, de persze földrajzi okok miatt nekünk 100 év múlva is fontosabb lesz Európa gazdasági helyzete.

A hitel önmagában nem rossz dolog, a kérdés, lényeg az, hogy mire költik, hogyan hasznosul. Lehet okosan is felhasználni, jól megtérülő beruházásokra és lehet olyan dolgokra is, ami felesleges és csak nehéz terhet jelent az adósság hosszú távon.

Az EU-hitel nagyjából évi 0,3 százalékos kamattal ketyegne. Ezzel szemben a hasonlóan hosszú, 10-30 éves futamidejű magyar állampapír 0,7-1,6 százalékkal. Ugyan a különbség első látásra nem tűnik nagynak, de ha a teljes tőkére (3400 milliárd forint) vetítjük, és a teljes futamidőt nézzük, akkor az évi 8-53 milliárd forintnyi kamatkülönbözetből a teljes futamidőre összejön 150-1600 milliárd forintnyi különbözet.

„Ha az államközi hitelekkel hasonlítjuk össze az uniós helyreállítási alap forrásköltségét, akkor még nagyobb a különbség. Az utóbbi évek egyik ilyen államközi megállapodása a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása volt, melyhez Kína biztosít hitelt. A kölcsön összege 577,5 milliárd forint, amit dollárban 2,5 százalékos kamatra kap meg Magyarország 18-20 évre.” A teljes futamidőre vetítve ez 230 milliárd forinttal nagyobb kamatot jelent, ennyivel több kamatot fizet az ország Kínának annál, mintha az olcsó EU-hitelt venné fel a kormány.

Még nagyobb a különbség, ha a 4-5 százalékos kamatozású, paksi hitelre számítjuk ki – igaz, itt van lehetőség előtörlesztésre.