Tulajdonképpen mi a probléma azzal, hogy alapítványok tartják fenn az egyetemeket?

A Fidesz megkezdte a "mentsünk mindent amíg lehet" tervét és privatizációba kezdett. Az olyan egyetemek pedig majd Lölő támogatását élvezhetik amelyek kormányközeliek maradnak, de az is meglehet hogy kifejezetten egy adott egyetemet akarnak előkelőbb helyre juttatni nemzetközileg.

Különben az államnak kéne támogatnia az oktatás összes intézményét, nem pedig vadász és horgász egyesületeknek adni több százmilliárd Forintot, 2020-as "közös" költségvetésre keressetek rá. Arról nem is beszélve hogy a gyökér kormány az olimpia szervezésre tart igényt, ezért is titulálja Magyarországot sport nagyhatalomnak... De abba sem merek belegondolni hogy a bal oldal mit tenne, bár alattuk legalább az oktatásba pumpálva lenne egy kis pénz. Őszintén szólva most ott tartok hogy melyik országba fogok költözni 2 éven belül.

Egyrészt azért, mert a kuratóriumokba (elidegeníthetetlen/elmozdíthatatlan vezetői és vagyonkezelői az alapítványnak) számos aktív fideszes politikus is bekerült. Másrészt nem is feltétlenül az alapítványi működéssel, hanem az egész koncepciónak a gyors, tisztázatlan, sőt, igazából koncepciótlan erőltetésével volt a gond. Harmadrész pedig azért mert ezek nem egyszerű alapítványok, csak ezekhez egy új jogi fogalmat, a közalapítvány rendszerét hozták létre.

Jobban kifejtve, tartva az első bekezdésem sorrendiségét:

1. Eleve visszás, hogy politikusokat tesznek tanítóintézmények élére, de pl. egy Varga Juditnak, akinek semmi üzleti tapasztalata nincs és a jog világában is csak segédig jutott mégis mi köze egy egyetem vagyongazdálkodásához? Miért nem kerültek be a kuratóriumba azok a dékánok/rektorok/kancellárok, akik értik is, hogy miről van szó? Az egyetemi tisztségviselők elképesztően kis részét képezik csak a kuratóriumoknak, ha egyáltalán részét képezik.

2. A Pécsi egyetemnek 13 napja volt döntenie. Több mint 5 ezer alkalmazottja van annak az egyetemnek, mégtöbb diákja. Lehet ennyi idő alatt felelősen dönteni? +1, a Corvinuson kívül minden alapítványi átváltás úgy zajlik és zajlott, hogy előbb bele kellett egyezniük és csak utána derül ki, hogy mégis kik lennének a kuratóriumi tagok, hogyan nézne ki az egész koncepció. Példával szemléltetve ez olyan, hogy kifizetem előre egy kocsinak az árát, de a szalontulajdonos jóindulatára van bízva, hogy nem-e egy szakadt ladát ad borzalmas biztosítással, garancia nélkül.

3. Mi a különbség eközött és egy hagyományos alapítvány között? Egy hagyományos alapítvány nem folytathat üzleti tevékenységet, kizárólag úgy és azzal gazdálkodhat, ami az eredeti célt szolgálja. Ezekre az új alapítványokra viszont legjobb tudomásom szerint ez már nem érvényes (új jogi forma) és például egy gazdasági egyetem is bármikor felépíthet heccből pl. egy lövészpályát, mert miért ne, ez tetszett meg a kuratórium egyik tagjának.

+1, ezeknek az alapítványoknak a fenntartása is nagyon necces. A Corvinus alapítványi koncepciója egyáltalán nem ugyanaz, mint a többi egyetemé. A Corvinusnak adtak többszázmillió és milliárd értékű értékpapír portfóliót, amivel tudnak gazdálkodni. A többi egyetem nem kapott ilyet, csak ingatlanvagyont. Ezek az intézmények továbbra is állami támogatásra szorulnak, az állami támogatást viszont köszbeszerzési törvényeknek megfelelően kell felhasználniuk, ergo ugyanott vagyunk ahol a part szakad, az adminisztráció nem lett könnyebb, vagy gyorsabb. Mégis milyen önálló bevételi forrást adtak ezeknek az alapítványoknak?

"Na meg irgalmatlan mennyiségű pénzt csak úgy nem adhatnak egy alapítványnak"

Orbán: Fogd meg a söröm! 🍻

És állami tulajdonban lévő részvények... volt... nincs.