Mikor lesz Magyarországon nyugati (mondjuk német,osztrák) életszínvonal, lesz egyáltalán valaha?

#4

Sosem fognak annyit fizetni. Amint jelentősen emelkedni kezdenek a bérek, viszik keletebbre a gyáraikat -ahogy erre volt is már példa.

Csalóka a statisztika, hogy a legtöbb munkavállalót a kkv-k foglalkoztatják. Ezeknek a kkv-knak jelentős többsége a multi óriáscégeknek dolgozik.

Mondhatni, hogy ez egy "újgyarmatosítási politika".

Az a kérdés, hogy szeretnék-e ezt nálunk az emberek?

Mert mindentől félnek, ami új. Jobb a régi megszokott, arról legalább tudod, hogy sz.r, de az újról semmit nem tudsz.

Meg ha valamiért egy picivel többet tenni is kell, az már megint nem jó. Inkább adja csak állambácsi a biztos keveset.

Na amíg ez a szemlélet uralkodik, addig biztos nem.

Kb. 20-30 év lemaradásban vagyunk.

4-es,6-osak egyetértek.

A fő szektorok külföldi kézben vannak és kifelé áramlik a tőke nagyobb része.

Az, hogy itt összeszerelő üzemként egy autógyár kifizet 500 ezer munkabért, de 1 tonna lemezért 5 milliót elkér és kiviszi a hasznot nem a mi országunk gyarapítja teljes mértékben.

1999-ben Ausztriában 1355 EUR volt az átlagfizu, 2019-ben 1995 EUR.

1999-ben Magyarországon 201 EUR volt az átlagfizu, 2019-ben 681 EUR.

Közeledtünk 20 év alatt, de még nagyon messze vagyunk. Ebben az ütemben talán az évszázad végére odaérünk.

Belátható időn belül nem. Elvileg lehetséges a perifériának, szegényebb országoknak felzárkózni a gazdag, fejlett európai centrumországokhoz, de ez ritka kivétel, jellemzően inkább elérhetetlen célnak, álomnak bizonyul.

A XX. században csak Finnországnak és Írországnak sikerült, melyek a század elején körülbelül azonos fejlettségi szinten voltak, mint Magyarország.

Finnország felzárkózása a függetlenség 1917-es elnyerése után következett be a XX. század első felében. Főként az iparosításnak volt köszönhető. Nyersanyagokban gazdag ország volt, így ha az általuk mintaországként tekintett, szintén nyersanyagokban gazdag (még gazdagabb), iparosodott Svédországot nem is érték utol, de Ausztria, Németország fejlettségét utolérték. A háború utáni években, még 1950-ben is Finnország gazdagabb is volt, mint Németország, Ausztria, mivel sokkal kevésbé pusztította az országot a második világháború. Aztán Finnország a XX. század második felében is lépést tartott a Nyugattal, szépen fejlődött. Jó oktatási rendszer, jó gazdaságpolitika, innováció jellemezte az országot. Geopolitikailag is kihasználták, hogy a Nyugattal és a Szovjetunióval is jó volt a kapcsolat, mindkettővel virágzott a kereskedelem, nem kötelezték el magukat egyik tábor felé sem. A Szovjetunió, szovjet piac összeomlása ugyan őket is nagyon megviselte, de high-tech iparágak fejlődése, hazai fejlesztése felgyorsította a kilábalást (lásd pl. NOKIA sztori).

Írország a XX. század első felében sem volt szegény ország, de gazdag sem, elmaradt az európai centrumtól, tőkés országoktól. Nem volt fejlett iparosítás, nyersanyagok. Ott a nagy gazdasági felzárkózás inkább csak a '70-es, '80-as, '90-es, 2000-es években zajlott le és a modern globalizációnak volt köszönhető. Írország főleg a szolgáltatószektorra ment rá. Alacsony adók, nyitott gazdaság, vonzotta az amerikai, brit tőkét, kapocs volt. Angol nyelvű országként nem okozott gondot az USA, Egyesült Királyság magas szintű kiszolgálása. Rengetegen tanultak, dolgoztak vagy kivándoroltak ezekbe az országokba, szoros kapcsolat, integráció alakult ki.

Magyarország esetében is felmerülhet, hogy ha Ausztriához, Németországhoz akarunk felzárkózni, integrálódni, akkor jó lenne, ha mindenki beszélne németül. Ez hiányzik, nem másolható Írország sikere. Nálunk egy olyan nyitott, alacsony adókkal operáló, kis állam koncepció, öngondoskodást preferáló kapitalista angolszász gazdaságpolitika sem lenne népszerű, mint amit Írország meg tudott csinálni (és mintha manapság Észország is jól ráállt volna erre a pályára, követik az ír példát). Nálunk máig él az erős szocialista nosztalgia, még a jobboldalon is.

Manapság meg a német helyett lehet, hogy amúgy is inkább az angol nyelv lenne a fontosabb nálunk is, hogy sikeresek legyünk a globális gazdaságban , persze legjobb lenne mindkettő (Luxemburgban például németül, franciául is mindenki beszél és mellette az angol is megy nekik). Jó lenne, ha mindenki kiválóan beszélne angolul Magyarországon is. Ez is még nagyon messze van Magyarországon, ez gyakran még az egyetemistáknak is gondot okoz (bevallom képzett mérnökként én is csak B2 szinten vagyok, ami kevés). Egyéb területeken is fejleszteni kellene az oktatást és bátorítani, támogatni kellene a vállalkozást, innovációt a nagyobb fejlődés érdekében. Tehát még több generációnyi feladat van, amire sikerülhet ledolgozni a hátrányt, lemaradást.

Kicsit megfordítva a kérdést:

Hogyan érhetjük el, hogy a nyugati szintre fejlődjünk?

1. Oktatás felzárkoztatása!

Most neveljük ki a jövő szakembereit. A befektetés a jövőbe így kezdődik.

Egy Covid vírusos időszakba ezzel sem kell alábbhagyni, még ha nem is most kezdődik majd a változás.

2. Szakemberek Magyarországon tartása.

Úgy nehéz fejlődni, ha a nyugat elszívja a szakembereinket és saját hasznára hajtja azt a tudást.

3. A jó ötletekkel rendelkező HAZAI cégek, MAGYAR emberek támogatása államilag. Nem csak a kormányhoz közeli cégek legyenek azok.

Egy nemzetközi cég így tud eurót termelni be az országba.

4. Jog és törvényi támogatás, hogy a bürokrácia miatt egy cég se érezze hátrányosan az indulást.

5. Magyar emberek összefogása és támogassuk egymást.

Pl. A 8. Általánossal rendelkező dolgozó is jó szívvel dolgozzon egy cégen belül. Cserébe megbecsülik éy jó fizetést is kapna.

6. Magyar érdekeltségű, tulajdonú cégek növelése minden szektorban.