Bármi, ami a Sinopharm rossz hírét keltené?

Mivel kizárólag kényszerítés miatt oltatnám be magam (utazási korlátozás, egyéb mindennapi életet érintő korlátozások), így nekem a kínai, orosz vakcina szóba sem jöhet. Mivel nem akarok vérrögképződésben meghalni, így kiesett az AstraZeneca, és a Jessen is, maradt a Moderna, és a Pfizer, amit ha kényszerítenek, akkor muszáj lesz elfogadnom.

Egyébként a kínaiak szerint sem ér sokat a vakcinájuk: [link]

"Közben ez nem igaz, az közel 80%-os hatásosságú"

Magyarországra külön gyártanak? Ugyan azon a néven, ugyan azon papírokkal?

A Sinopharm az ami biztosan hosszútávon sem árt. A többi kísérleti technológia, a koronavírus ellen teljesen jók, de hosszútávon okozhatnak pl. rákot.Nem biztos, de nem tudjuk. 70 felettieknél egyértelműen több az előnyük, mint a kockázatuk.

Az AstraZeneca leginkább azoknál a nőknél kockázatos, akik szednek fogazásgátló tablettát. (A fogamzásgátló tabletták átlagban 8-szorosára emelik a trombózis kockázatát, azt nem tudjuk még hogy ezt hányszorosára sokszorozza az AstraZeneca.

Elnézést kérek, tisztelt kérdező, hogy előbb válaszra írok, de fontos dolog, éppen az alacsony hatásfokúnak tudott Sinopharm miatt. Azt a részt ► ◄ jelek közé teszem.

A végén írom le, amit a kérdéseddel kapcsolatban gondolok.

► A 10-es, 2021. ápr. 11-én 17:23-kor megjelent válasz írója rosszul tudja, hogy mit jelent egy védőoltás hatékonysága; bár sokan vannak, akik ugyanúgy „tudják”, mint ő.

Ha egy védőoltás hatékonysága 80%, akkor a beoltottak közül nem 20% betegszik meg, hanem ennek töredéke.

A hatékonyság azt mutatja, hogy a kísérlet során hány százalékkal kevesebben betegszenek meg az oltóanyaggal beoltottak közül, mint ahányan a placeboval beoltottak közül.

Ha az azonos létszámú placebos csoportból 500-an betegszenek meg, az oltóanyaggal beoltottak közül pedig csak 100-an, akkor az oltóanyagot kapott megbetegedettek csak negyedannyian vannak; az 1/4=25%; tehát a hatékonyság (amennyit megvédett az oltóanyag) 75%.

Ha egy oltóanyagnak csak a hatékonysága ismert, akkor azt nem lehet tudni, hogy a beoltottak hanyadrésze betegszik meg. Ehhez ismerni kell a kísérlet számadatait.

30-40000-es létszámmal szoktak kísérletezni; a fele placebot kap, a fele a vizsgált oltóanyagot.

Tehát, ha 40-ezer fős a kísérlet, akkor 20-ezren placebot, 20-ezren védőanyagot kapnak.

Ha a placebosok közül 2500-an betegszenek meg, az oltóanyagosok közül 500-an, akkor az oltóanyagos megbetegedettek a placebos megbetegedettek 20%-át teszik ki, a hatékonyság tehát 80%. (500/2500*100=20%)

Ha a placebosok közül 500-an betegszenek meg, az oltóanyagosok közül 100-an, akkor az oltóanyagos megbetegedettek a placebos megbetegedettek 20%-át teszik ki, a hatékonyság tehát 80%. (100/500*100=20%)

Mind a két esetben 80% a hatékonyság. De ha csak ennyi ismert, akkor nem tudni, hogy a beoltottak hány százaléka betegszik meg. Az első esetben a 20-ezer beoltottból 500-an betegedtek meg, tehát a beoltottak 2,5%-a. (500/20000*100=2,5%) A második esetben a 20-ezer beoltottból 100 betegedett meg, tehát a beoltottak 0,5%-a. (100/20000*100=0,5%). ◄

Csupán a hatékonyságból, a létszámadatok ismerete nélkül, nem lehet tudni, hogy a beoltottak hány százaléka betegszik meg. Csak annyi bizonyos, hogy a hatékonyság 100%-ból hiányzó részének töredéke.

Így, nyilván egy 50% hatékonyságú oltóanyagnál sem a beoltottak 50%-a betegszik meg, hanem legfeljebb csak néhány százaléka, de lehet, hogy csak ezreléke.

Ezen túl, a hatékonysági százalék nem tartalmazza, hogy a védőoltás ellenére megbetegedettek betegséglefolyása mennyire súlyos, illetve, hogy milyen arányú az esetleges halálozás.

És a jelenlegi pandémiás helyzetben arra a lényeges kérdésre sem ad választ, hogy mennyire szélessávú a védettség, mennyire véd a különböző mutánsvariációkkal szemben. Lehet, hogy egy alacsonyabb hatásfokú ebben jobban teljesít, mint egy adott vírustípusra kihegyezetten nagyhatásfokú másik.

Mindenki, a világ legnagyobb koponyái együtt sem tudhatnak elég okosak lenni. Senki nem tudhatja, hogy milyen hosszútávú hatások mutatkoznak majd. Továbbmegyek, a viszonylag rövidtávúakat sem. És a megnyilvánulásokban rengeteg lehet a gazdasági érdek. Akár egy-két esetből is nagy hírt keltenek az ellenérdekeltségűek, és futótűzként terjed a konkrét adatokat nem is ismerő, hozzá végképp nem értők közt.

Úgy gondolod, tisztelt kérdező, hogy itt a Gy.k.-n valaki megdönthetetlen érvet tud írni a kérdésedre?

Aki nem oltatja magát, az is kockázatot vállal, aki oltatja - bármivel is -, az is. Legfeljebb nem tudja felmérni, és ágál az oltás vagy nem oltás mellett, illetve hitet tesz az egyik, vagy másik oltóanyag ellen, vagy mellett; balgán azt hívén, hogy ő tudja a tutit.

Ez az egyetlen vakcina, amelyik elölt vírust tartalmaz. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem halt meg mégsem az a vírus, és megfertőződsz. Sajnos több olyan ismerősöm van, akik oltás után pár nappal lettek covidosok, van aki meg is halt. Persze egyből azzal jöttek, hogy nem az oltástól volt, hanem valahol elkapta.

Én biztos nem adatnám be.