A kormánypárt mellett nagyon elkötelezett emberek miért vannak felháborodva, amikor a fölényeskedve hangoztatott "kereszténységüket" valaki kétségbe meri vonni?

Mielőtt valaki félreértene: nem az összes FIDESZ-szavazóról szól a kérdés (nyilván nem, mivel sok ateista is van közöttük), csak a legfanatikusabb illetőkről, akik már-már abszolút igazságként tekintenek a kormány "jobboldali"-populista reakciós identitáspolitikájára. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy ha valaki kritizálni meri őket (nagyrészt jogosan!) amiatt, hogy sokszor kereszténynek hirdetik magukat, a gyakorlatban (legalábbis a kommentekben való megnyilvánulásaikban és a kormány narratívájának ilyen szintű imádatában) ez sajnos nem annyira egyezik a büszkén hangoztatott szavaikkal. Viszont ennek alantasságára (szóban keresztény, cselekedetei során közel sem az Úr Jézus Krisztust tekinti a legfelsőbb tekintélynek) maga az Úr Jézus Krisztus is felhívta a figyelmet, szavai e témában nagyon is világosak. Miért nem néznek magukba ilyenkor ezek az emberek ahelyett, hogy azt hangoztatnák, hogy "a ballibsi ateista csak ne oktassa ki őket"? Főleg, hogy rengetegszer éppen keresztények mutatnak rá ezen magatartásforma (tehát az álszentség) helytelenségére.

Mielőtt valaki esetleg letámadna ezért: nem az összes kormánypárti emberről van szó! Továbbá nem konkrétan a kormánypárti emberek támadása a célom, csak az említett bűnös és helytelen magatartás az, amitől felfordul a gyomrom. Az ellenzéknek is vannak idióta húzásai e téren, ők is maximum érdekből említik meg néha a kereszténységet, mint a kormány, tehát ilyen szempontból egyik sem jobb.