Miből van pénze Magyarországnak?

@20:46

Papikám, még azt sem fizettük vissza mit Kádár felvett. Nem beszélve arról amiből a Fidesesek magánrepülőznek, meg egzotikus tájaon rázzák a seggüket.

Az állam állampapírkibocsátással jut forráshoz, ez az államadósság.

Az államadósságot nem szokták visszafizetni, mindig csak az éppen lejáró állampapírt (az állampapírok futamideje néhány héttől 20-30 év is lehet, utóbbi nyilván kedvezőbb az államnak, kisebb a kockázata, a következő kormányokra bízza annak visszafizetését). Ilyenkor az állam új állampapírt bocsát ki és az új befektető pénzéből fizeti vissza az előző befektető pénzét és annak nyereségét (kamat). Tehát egy piramisjátékról van szó, ami addig működik, amíg az emberek hisznek benne, mindig vannak új jelentkezők, akik hajlandók befektetni az államnál az ígért nyereség érdekében (vagy az ígért biztonság, megőrzés érdekében, mivel manapság a 0% kamat is gyakorik a nyugati világban). Ha ez a bizalom megszűnik, senki nem akar pénzt vinni az államhoz, senki nem vesz állampapírt, akkor csődbe megy az állam. Manapság ismét előtérbe kerül a jegybanki finanszírozás a világban, ami árnyalja a képet. Ha az emberek, bankok, befektetők már nem akarnak pénzt adni az államnak, akkor a jegybankok adnak nekik, közvetve ők vásárolják az állampapírokat mennyiségi lazítással, pénznyomtatással. Ez ott lehetséges, ahol saját devizában vannak eladósodva az államok (például USA, Japán, Eurozóna).

Ha az államnak több pénzre van szüksége, mint amennyije van, akkor azt csinálja, mint mindenki más. Hitelt vesz fel. Ez nagyon gyakran állampapírok kibocsátásával történik. Igen, a hiteleket folyamatosan törleszteni kell, erre legrosszabb esetben újabb hitelt vesz fel az állam.

Ez egy adóssági spirálnak tűnhet, és tulajdonképpen az is, folyamatosan nő az államadósságunk forintálisan. Még sincs ezzel alapvetően nagy baj. Minden állam ezt csinálja. A dolog nyitja, hogy gyorsabban nőjön a gazdaság, mint az államadósság. Ekkor mondhatjuk azt, hogy a GDP arányos államadósság csökken, miközben egyre több a tényleges adósság, ez történt az elmúlt években Magyarországon is. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy folyton nő a törlesztendő összeg, de a bevételek(adók) gyorsabban nőnek, így nem probléma fizetni.

Most persze lehet mondani, hogy akkor nem kellene-e inkább visszafizetni, hogy kevesebb pénz mennyen a hitelek kamataira. Erre nincs egyértelmű válasz. Egyfelől persze nagyobb biztonságot ad, ha kevesebb hiteled van. Másfelől, ha felveszel 100 egység hitelt, azt jó gazda módjára befekteted a gazdaságba és lesz belőle 120 miközben 110-et kell visszafizetned, akkor elvileg mindenki jól járt.

Ez persze most nagyon Móricka szintű magyarázata volt csak annak, hogy miért vesz fel az állam vagy cégek hitelt.

"Ezeket az adósságokat nem kell megadni soha? Mik a határidők?"

A fedezetnek használt államkötvény lejárata. Vannak rövid (pár napos, hónapos) lejáratúak meg hosszabbak is, pl. ami csak 2041-ben, 2050-ben vagy még később jár le, addig a magyar állam törleszti a tőkét és pár %-os kamatot is.

"Kiknek tartozunk?"

Annak aki vesz ilyen államkötvényt. A szomszédodnak, Mészáros Lőrincnek, de lehet, hogy a Rotschildoknak vagy Warren Buffetnak is. Indifferens kérdés az adósság szempontjából, mert a szerződési feltételek azonosak minden hitelező felé, ezek nem egyedi mentőcsomagok, mint aminek felvételére pár ország kényszerül gazdasági vészhelyzetben.

"Igaz nekem nincs adósságom de ha lenne akkor lenne határidő is, nem tudnék a 3. 20. Helyről is felvenni kölcsönt"

Nem is tud az állam akármennyi 'kölcsönt' felvenni, ha sokat akarna akkor felmenne a kamat és sokat kéne visszafizetnie (még akkor is, ha mostanában nem így viselkednek a kötvénypiacok). Normál körülmények közt viszont a kereslet-kínálat egy mindkét fél számára elfogadható környezetet alakít ki. Ha mondjuk a román állam kötvénye kedvezőtlen akkor a befektetők inkább magyar vagy szerb államkötvényt vesznek - van választási lehetőségük, hogy kit hitelezzenek a saját kockázatvállalásuk és hozamelvárásuk függvényében.

"Úgy tudom EU-s támogatásokat 1-2 dologra kapunk/tunk és azt csak az adott dologra lehetett felhasználni."

EU-s támogatás nem kölcsön, semmi köze ehhez a témához. A saját pénztárcás analógiával élve azt úgy érdemes elképzelni, mint mikor kapsz szülinapodra egy 20.000 forintos sportáruházi kupont amit így vagy úgy de muszáj vagy elkölteni még akkor is, ha utálsz sportolni.