Az a tévhit honnan ered hogy itt válság van?

Az holtbiztos, hogy nem olyan a helyzet, mint a 2008-as gazdasági világválság idején volt (nálunk mondjuk már azt megelőzően is gyászos volt a helyzet).

A GDP-arányos államadósságunkat most épp azért lehet elengedni, mert eddig a komoly mértékű és tartós GDP-növekedés ellenére is folyamatosan csökkent. Korábbi kormányciklusaink alatt (2010 előtt) alig nőtt a GDP vagy egyenesen csökkent, az államadóssági mutató meg a GDP 54%-áról felszökött 82%-ra. Megjegyzem, a Covid alatt is csak arra az állapotra csúszott vissza, amennyin akkor volt, amikor Orbánék 2010-ben átvették a kormányrudat. Mielőtt valaki menetrendszerűen jönne a nominális adatokkal, szigorúan %-okról beszélünk (csak ennek a mutatónak van ugyanis értelme). Ez az emelkedés ráadásul uniós szinten sem kirívó, meg a jelenlegi GDP-arányos államadóssági mutatónk sem (össze lehet vetni mondjuk Franciaországgal vagy Olaszországgal). Hasonló a helyzet az államháztartási hiánnyal, aminél most azt jelenti a "magas", mint ami mondjuk a Gyurcsány-kormány idején teljesen szokványos volt békeidőben is. Csak az a különbség, hogy gyakorlatilag mindenhol így van az EU-ban, ezért most nem is elvárás senkitől sem, hogy olyan szigorúan kezelje, mint a járvány előtt.

Munkanélküliség jelenleg minimális van Magyarországon, ez szerencsére még a Covid ellenére is igaz, alig dolgoznak kevesebben, mint a járvány előtt, ami viszont sajnos tény, hogy egyes ágazatok most nagyon megsínylik, és míg elvárjuk tőlük, hogy a társadalmi érdekeket figyelembe véve most tartsanak zárva, őket teljes egészében kárpótolni sem tudjuk majd ezért, mert nincs annyi pénz a világon. :( Az is tény, hogy a kiesők jelentős része az átlagnál alacsonyabb keresetűekhez tartozik (bejelentett munkabér szerint legalábbis), ezért is láthatjuk, hogy a járványhelyzetben is folyamatosan emelkedtek az átlagbérek.

[link]

Hitelre vásárolt cuccok: népbetegség, világszerte. Tudom, hogy nehéz, de a vállalati beruházási hiteleket és az ingatlanhiteleket nem számítva meg kellene próbálni hitel nélkül élni, mert iszonyatosan káros dolog társadalmi szinten - válságtól függetlenül - pl. egy telefont, egy laptopot, vagy háztartási cikkeket (de akár autót is) részletekben törleszteni, hitelkártyával vásárolni stb.

A gazdasági sérülékenység tekintetében összehasonlíthatatlanul jobban állunk, mint 2008-ban. Akkor a világ egyik legsérülékenyebb állama voltunk, ma meg uniós szinten is az egyik leginkább válságálló gazdasággal rendelkezünk (nem én mondom, ennek komoly elemzések készültek erről, pl. a Morgan Stanley, a Big4, vagy más nagy cégek által). Az említett Morgan Stanley pl. 2016-ban arra jutott, hogy Magyarország összetett sérülékenységi mutatója (VSI - (Vulnerability Scoring Indicator) javult a legnagyobb mértékben a 2008-as állapotokhoz képest a CEEMEA (Central and Eastern Europe Middle East and Africa) régióban.

[link]

Az egyik legfontosabb szempont, hogy az államadósságunk összetétele nagyon kedvező irányba változott, mert jelentősen csökkent, ma már az össes adósságunk kevesebb, mint 20%-ában mérhető a devizaadósságunk ( [link] ez 2011-ben még közel 50% volt, de az is sokat elmond, hogy a hitelminősítők szerint hogy áll a magyar gazdaság (a Covid ellenére is), épp nemrég jött hír arról, hogy a Capital Economics (amikor "londoni elemzőket" említenek egy cikkben, azok sok esetben ők), vagy a Moody's milyen várakozásokkal él a magyar gazdaságot illetően:

"Capital Economics: 5 százalék helyett 5,5"

"Moody’s: 2022-ben éri Magyarország utol magát"

[link]

Summa summarum: 2008-at és az utána következő éveket nem sírjuk vissza, ám szerencsére a magyar kormány láthatóan sokat tanult belőle.