Kb. hány embert küldhettek 1989 után korai-kedvezményes nyugdíjba, mert MSZMP alkalmazásban voltak?

Onnan lehet talán kitalálni, hogy a különböző szinteken kb. hány párt által fizetett állás volt. Amiknek talán a felében dolgozhatott más végzettségű ember, eredetileg tanár/jogász/közgazdász, stb., a többieknek csak marxista-leninista egyetemi végzettségük volt.

A nem felsőfokúak munkájára sem volt szükség, mint a titkárnőkre, takarítónőkre, a szolgálati kocsik sofőreire.

Viszont állás sem volt, ezért küldték már a 30-40 éveseket is nyugdíjba.

Ha valamit kihagytam, tessék segíteni, hogy helyes legyen a becslés.

Volt legelőször az MSZMP országos pártháza. Hányan dolgozhattak ott? Az ablakszámból, meg a szobák méretéből gondolva néhány százan biztosan, meg a titkárnők/sofőrök.

Alájuk tartoztak a kerületi és a megyei pártházakban dolgozók. Egy megyei pártházban szintén dolgoztak többszázan, és ugyanúgy még a beosztottjaik. Ez megint 21+19 pártház dolgozói.

Őalájuk tartoztak a városi pártházi dolgozók, akik már jóval kevesebben voltak, a város népességétől függően, gondolom.

Ezen kívül a városokon belül külön volt pártbizottságuk az olyan nagy gyáraknak, mint a MOM, a csepeli vas és fémmű, a hűtőgépgyár, vagy a videoton, pl. Az ilyen vállalati pátbizottságoknál vajon hány ember dolgozhatott?

És hány fő dolgozó mellett kellett vajon külön pártbizottságot tartani?

Akit érdekel a téma, segítsen kitalálni, hogy hány emberről lehetett szó.