Hogy jelenhet meg ilyen cikk?

Igen: egyetértek Veled, kedves Kérdező: a szélsőségesek azért szélsőségesek, mert amúgy lúzerek: nem tanulnak, nem olvasnak, nem fejlesztik magukat, ezért frusztráltak. És ha nem tudnak mire büszkék lenni, elkezdenek arra büszkék lenni, amik. (Pl. "árja vagyok, hű szovjet vagyok, stb.)

Vajon Hitler, Sztálin vagy Pol Pot az értelmiségiekre alapozta a hatalmát? Ugyan már! Pol Pot pl. azokat is kinyíratta a vörös khmerekkel, akik szemüveget hordtak, mert az is a szellemi munka jele volt.

19!

Mondjuk a Pride-ra is csak a szélsőséges bnzik mennek ki.

Vannak bnzi ismerőseim, akiknek sosem mentek és nem is fognak, mert a szexualitást magáügynek tartják.

23

Nem utálkozni mennek, hanem ELLENtüntetni. Ugyanúgy joguk van rá, nem?

#23 Szándékosan játszod a hülyét.

Az, hogy valaki kimegy az utcára tüntetni, az azt jelenti, hogy kimegy valami ellen felszólalni vagy valamiért kiállni. Pontosan ugyanazt teszik azok is akik velük szemben mennek ki felszólalni, vagyis ellen-tüntetni. Ha tetszik, hívd utálkozásnak, de akkor a tüntető is ezt teszi - kimegy utálkozni, csak éppen az aktuális hatalommal szemben. Ahogy #24 is írta helyesen, mindkettőnek pontosan ugyanolyan joga van kimenni és a véleményét elmondani - akár utálkozni is.

Éppen így kevered a magánügy fogalmát is. Az a magánügyed, hogy neked ki számít családnak, kivel élsz együtt és mit csinálsz a hálószobádban - és kivel. Az viszont nem magánügy, hogy mi számít családnak amikor egy társadalom szabályait kell megalkotni ezzel a fogalommal. Pontosan így nem magánügy az, hogy ki fogadhat örökbe, ki vezethet autót vagy milyen egészségügyi szabályokat kell betartani annak aki fagylaltot akar árusítani. Az a magánügy, hogy akarsz-e örökbe fogadni vagy sem, akarsz-e, szeretsz-e autót vezetni vagy hogy a vanília fagyit szereted, netán a mákosat. Hogy akarsz-e egyáltalán fagyit enni.

"12. § (1) Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények."

Ez is szabály. Még meg törvény. Az pedig, hogy a konzervatívok tudományos kutatás alapján szebbek, intelligensebbek, kevésbé frusztráltak, mint a liberálisok, egy az egyben valótlanság. A valaki pedig nem csak konkrétan meghatározható személy, hanem emberek csoportja is lehet. Úhgyhogy a cikk írójának kötelessége lenne helyreigazítást tenni és mindenkitől, aki nem konzervatív, elnézést, mi több, bocsánatot kérnie.

Egy újságcikk megírása és publikálása nem magánügy. Akárki elolvashatja, akár egy nyolcéves kisgyerek is. Az meg, hogy valaki "csúnya és gonosz", az nem zsurnalisztikai kifejezések. Egy mesekönyv lapjára leírhatod, hogy a "csúnya farkas" vagy a "gonosz boszorkány", de az újságírókat nem csak törvény, de etikai kódex is kötelezi -- elviekben.

Magamtól soha nem jutott volna eszembe ilyesmi, de a cikk hatására elgondolkodtam, és amennyiben igaz, lehet rá magyarázat, hogy miért.

Aki valamiben eltér a "normalitástól" (bármi tartozzon is ebbe a körbe egy adott társadalomban), az valószínűleg hajlamosabb liberálisnak lenni, hiszen az ő normalitástól való eltérését kevésbé tolerálják a konzervatívok, viszont a liberálisokra elvileg az (akár szélsőséges) tolerancia jellemző.

Így aztán a "másság" aránya nagyobb lesz a liberálisok között. És aki "más", mint amit széleskörűen elfogadnak az adott társadalomban, az valószínűleg kevésbé elégedett, sőt inkább frusztrált az el nem fogadottság miatt.

Általában ezek az emberek tudják, érzik, hogy velük valami hibádzik, és saját magukat sem tudják tökéletesen elfogadni, ezért fontos nekik annyira, hogy a környezetük igenis elfogadja őket, és ragaszkodnak hozzá, hogy hivatalosan is elismerjék őket "normálisnak", mert szükségük van erre külső megerősítésre, mert valójában bizonytalanok ebben.

Kivéve, ha valaki önmagát a másságával együtt teljesen elfogadja, és nem a külvilág véleménye befolyásolja az önmagáról kialakított képet. Ha ő maga nem érzi "másságát" hibának. Mint a 22-es hozzászóló ismerősei, akik NEM mennek ki a Pride-ra.

Az ilyen ember akár konzervatív is lehet.

(És nem kell kizárólag alternatív szexuális beállítottságra gondolni, lehet, hogy valaki egyszerűen csak csúnya, és sokat csúfolták, ezért hajlamosabb egy elfogadóbbnak vélt eszmerendszer felé fordulni.)

Érdekesen, és bizony szempontból helyesen is érvelsz , kedves 28-as, de nekem is van egy replikám.

Aki bigott konzervatívnak mutatkozik, az is gyakran titkol valamit, pl. azt, hogy valójában olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit a társadalom többsége képtelen elfogadni. Itt van pl. Alfred Redl esete. Ő hithű, császárhű katonának mutatta magát, a konzervatív hazafiság mintaképének, de valójában mi volt? Egy homoszexuális hazaáruló, aki nem kis pénzekért hadititkokat adott el az oroszoknak

Igen, aki bigott, ultra, radikális, az sokszor leplez ezzel valamit, de ez mindegyik oldalon előfordul.

Sokan pedig nem meggyőződésből, hanem érdekből csatlakoznak párthoz, szervezethez, mert így vélik elérni céljukat.