Mi a munka alapú társadalom és a jóléti alapú társadalom közti különbség?A jóléti társadalom nem főleg a munkára alapul hanem mások munkáján való élősködésre?

A munka alapú társadalomban az a lényeg,hogy mindenki dolgozzon, az,hogy mit és milyen hatékonyan az nem számít.

Továbbá jellemzi,hogy nagyon a vállalatoknak kedvez a munkatörvénykönyv és kiszolgáltatva vannak a munkavállalók.

Ezzel ellentétes, a jólét alapú.

Ott az MTK nem munkáltatóbarát, erőse a munkavállalói érdekképviselet,szakszervezetek.Erősen ellenőrzik a vállalatokat.Sok a jóléti juttatás, magasak a fizetések és az a cél,hogy a munka minél hatékonyabb legyen, minél kisebb energiabefektetéssel.

Kérdező, nincsen olyan hogy "jóléti alapú társadalom".

A társadalom az valamilyen és mellette vagy jól él, akkor jóléti társadalom, vagy nem él jól, akkor meg nem az.

Mintha azt mondanád hogy vannak okos emberek meg vannak akik gazdag emberek, holott a kettő egyszerre létezik. Az okos emberek között is van aki gazdag és van aki nem, a buta emberek között is.

A munka alapú társadalomnak a spekulációra vagy segélyre alapuló társadalom lehet az alternatívája. A munka alapú társadalom lényege, hogy a lehető legtöbb ember dolgozzon és a lehető legtöbb dolog legyen valamiféle munkavégzéshez kötve, de természetesen itt is sok ember van aki a társadalom szolidaritására van rászorulva, mint betegek, idősek, gyerekek, sérültek, vagy akik nem képesek hosszabb ideje munkát találni - ahogyan vannak akik nem munkából élnek meg mert vagy eleve gazdagok voltak már a szüleik is, vagy jól tudták befektetni a pénzüket, netán mert nyertek a lottón, akármi.

A segély alapú társadalom az ami alapjövedelemben és segélyekben gondolkodik. Nem elvárás hogy dolgozz is valaha, mert aki dolgozik az kitermeli azt a pénzt amiből sokakat úgy is lehet segélyezni, hogy soha nem kell érte tenniük semmit. Itt sem mondhatod hogy ez jóléti állam vagy nem az, mert nálunk is sokáig volt segély alapú a rendszer a ballibes kormányzások idején és nem csak messze voltunk a jóléti társadalomtól, de emiatt még messzebbre is kerültünk.

Ahogy a spekuláción alapuló rendszer meg az, ahol a tőzsdézés, az ügyeskedés, a pénzügyi befektetések, machinációk azok amik mozgatják a rendszert és hoznak magasabb jövedelmeket, kapnak kedvezményeket, míg aki munkával keresi a kenyerét az fizet magasabb adókat stb.

Aztán az ország gazdasági helyzete vagy eljut oda, hogy ott jólétben éljenek az emberek, vagy nem. Hogy mi számít jólétnek az meg viszonylagos. Ha a németekhez képest nézed, akkor az átlag magyar szegény, ha viszont egy afrikai országhoz nézed, akkor meg gazdag. Ha azt tekinted jóléti társadalomnak, ahol az embereknek van normális élete, van egészségügyi ellátása, elérhető könnyedén az oktatás, és hasonlók, akkor mi egy jóléti társadalomban élünk. Persze ha alapnak tekinted hogy mindenkinek legyen IPhone-ja vagy hogy az iskolákban minden teremben digitális tábla legyen, az embereknek meg elektromos autója - akkor még messze vagyunk tőle.

"Nincs közötte különbség mert a jóléthez a munkán át vezet az út."

Na pont ez a különbség. A munka-alapú társadalom hívei hiszik ezt.

Az a majomparádé orgován orbán is folyton azt mantrázza, hogy ha munka van, akkor minden van.

Hát körül lehet nézni; nagyon alacsony volt az elmúlt a munkanélküliség, kvázi mindenki dolgozott.

És lett jólét? Dehogy lett.

Azért, mert valójában az innováció, a technológiai/tudományos fejlesztés vezet jóléthez, nem a munka.

Az értékteremtéshez egy kapitalista rendszerben két dolog kell: TŐKE és MUNKA.

Pl. van egy fröccsöntőgép, és annak a kezelője. A gép megvétele a tőke, a rajta való munkavégzés a munka.

A fejletlen országokban olyan szinten nincs tőke, hogy nincs mit dolgozni. Nincs fröccsgép, nem lehet fröccsönteni.

A fejlődő országokban van annyi tőke, hogy lehet dolgozni. A munkával lehet több tőkét generálni, ami hatékonyabbá teszi a munkát, stb. Azaz, vesznek egy olcsó fröccsgépet (vagy valaki outsourcingol oda), dolgoznak amíg tudnak venni egy jobb gépet, stb. Ettől tudnak gyorsan fejlődni.

A fejlett (nyugati) országokban túlnyomó szerepe van a tőkének, azaz a legeslegjobb berendezések, kutató laborok, stb. állnak rendelkezésre. És ezért kevés munkával is nagyon sok értéket lehet teremteni. Ez a jóléti társadalom.

Magyarországon van tőke, de a politikai elit elbulizza, drogozza, prostizza, stb. Helyette külföldi tőkét hívnak be, és a külföldi tőke által vásárolt berendezéseken végzett munkával teremtünk értéket. Ez a munka alapú társadalom. Olyan mint egy fejlődő ország, csak azzal a különbséggel, hogy a munkából létrehozott extra tőkéből nem hatékonyabbá tesszük a munkánkat, hanem még egy yachtot meg még egy kiló kokaint vásárolunk az oligarcháinknak.

Mi nemtermelő beruházásokat hajtunk végre, hanem építgetünk, mint stadionokat, irodaházakat, lakóparkokat, vitorlás kikötőket, balaton-parti bérelhető nyaralókat, stb.

Termelőberuházásokat nálunk a nyugati és más fejlett országok tőkései hajtanak végre, és a munkaerőinket bedolgozónak, összeszerelőnek használják, vagyis nagyos kevés nálunk az előállított hozzáadott érték. Emiatt nem is lehetünk jóléti társadalom, csak munkaalapú.