A propagandát mi különbözteti meg a tárgyilagos híradásoktól?

A Wikipédia szerint:

A propaganda célja egy célcsoport meggyőzése, ennek érdekében készítői felhasználják a kommunikációval, viselkedéskutatással és pszichológiával kapcsolatos korszerű ismereteket. Maguk az információterjesztési stratégiák akkor számítanak propagandának, ha propagandisztikus üzenettel párosulnak. A propagandának több módszere is jól ismert:

Az argumentum ad hominem (latinul „személy elleni érvelés”, „személyeskedés”), vagy röviden ad hominem olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít.

A félelemre való rájátszás, az érzelmek, személyes érdekek és a pánik kihasználása elterjedt propagandafogásnak számít.

Előfordul, hogy a megfoghatatlan fenyegetést egyetlen, démonizált személyhez kötik, a veszélyesnek tartott politika erőhöz egy ismert arcot társítanak. A sztálini Szovjetunióban Trockijt vádolták valamennyi ellenzéki, rendszerellenes tevékenység szervezésével, és ez az elfogult Trockij-kép szolgálhatott Orwell számára mintául Emmanuel Goldstein megalkotásakor. Újabban több publicista is felhívta a figyelmet az Oszáma bin Láden és Goldstein közötti párhuzamosságra. Magyarországon a harmadik Orbán-kormány Soros György ellen folytatott kampányát hasonlították egyesek az Orwell-regénybeli állami kampányhoz.

A náci kártya, más szóval Hitlerrel való párhuzamba állítás (reductio ad Hitlerum) széles körben alkalmazott retorikai fogásnak számít, mely alkalmas a vitapartner vagy a más véleményen álló politikai erő megbélyegzésére. (A „nemzetiszocialista” terminus helyett – Sztálin nézőpontjának megfelelően – a „fasiszta” vagy „hitlerista” kifejezés vált elterjedtté, így a politikai közbeszédben a nácizással egyenértékű a fasisztázás.) A módszer logikai hibái ellenére alkalmas arra, hogy az alapján vessenek el egy elképzelést vagy tevékenységet, hogy azt a nemzetiszocialisták is magukénak vallották.

Egyes politikai döntések esetében vagy nagy veszteséggel járó háborúknál a mindenkori véleményformálók nagy hangsúlyt fektetnek az ellenség démonizálására, dehumanizálására, az atrocitások felnagyítására. Szinte minden történelmi korból adódhat példa: a Magyarország elleni 1521-es török támadást például Behram csausz – a valóságban meg nem történt – meggyilkolásával vagy megkínzásával magyarázták.

Valótlan állítások tényekkel való szándékos keverése, melynek célja a széles tömegek félre tájékoztatása, valamely fél lejáratása. Például a második világháborút követően a szovjet propaganda úgy állította be a Képes Figyelő hasábjain Krudy Ádám egykori kassai repülőtér-parancsnok visszaemlékezéseiben a kassai bombázást, mintha azt egyértelműen beazonosított német gépek követték volna el, holott a valóságban nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani a támadó bombázók felségjelét. A feltételezések alapján szovjet, vagy román gépek voltak.

Szerintem a propaganda ott tér el főleg a híradásoktól, hogy:

1. Adott eseménnyel kapcsolatban nem mutat be más álláspontokat

2. Hangulatkeltő szavakkal, szókapcsolatokkal operál, hogy híradás közben érzelmeket is keltsen

3. Hamis összehasonlításokat tesz adatokban ("almát a körtével")

4. Időnként válogat a hírek között, jelentéktelenebb eseményt óriásinak tüntet fel, fontosabb eseményeket jelentéktelennek

stb. sok ismérve van még.

Védekezni nehéz ellene, talán az lehet egy taktika, hogy az ember nem ugrik rá minden hírre úgy, mintha a világvégét jelentették volna be, hanem elkezd utánajárni, független forrásokból összerakni az adatokat (ha nyilvánosak), stb.

De ez sok gondolkodást és munkát kíván, a többségnek annyi kell, hogy az előemésztett híreket készen elérakják, mert aztán "jön a Valóvilág", amit "nézni kell".

Utolsó vagyok: Még annyi, hogy szűrni kell tudni a "zajt". Persze mindenkinek más a "zaj", van akinek a magyarság megmaradása a legfontosabb, van akinek az egyéni szabadságjogok, van akinek a kisebbségek helyzete, stb.

Az ő szemszögükből más és más hír számít "zaj"-nak, de ez nem is feltétlenül baj, nem tud mindenki mindenben teljeskörűen tájékozódni, mert arra már a világ ideje sem lenne elég. De ami érdekel, azoknak viszont érdemes valamilyen szintig a mélyére járni.

Pistikét elütötte a busz.

De ami ennél is fontosabb, az a háttérben meghúzódó Gyurcsány szál!

pistikét elütötte a busz

mer a tarlós alatt nemütötték el? ellopta az óórbán a szájszélnyalogatást azö önkormányzatoktól

25

Ne próbálj terelni, éppen ti orbánoztok minden $zar kapcsán.