Miért nem a "Pozsonyi csata" című animációs filmet indította Magyarország az Oscar-versenyben?

Én nem láttam az egészet, csak pár bejátszást belőle, amit híradókban adtak le. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy hány 8 éves kisiskolás kellett hozzá, hogy valamelyik 10 évnél régebbi stratégia játékban "leanimálják" ezt a rettenetet, illetve, hogy ezért az "óriási munkáért" ki és mennyi közpénzt tett zsebre.

20-30 évvel ezelőtt szép próbálkozás lett volna, ma már iskolai projektnek is nevetséges színvonalú alkotás.

Tévhitek és mítoszok a pozsonyi csatáról

A 21. század elején számos, főleg az interneten keringő legenda és mítosz keletkezett a pozsonyi csatáról, amelyek annak jelentőségét messze túlértékelik, világraszóló diadalnak állítják be, annak ellenére, hogy a korabeli forrásokban alig esik róla említés. Ezekből a mítoszokból kiindulva sokan túlzott fontosságot tulajdonítanak a pozsonyi csatának, így pl. Czakó Gábor író is,[37] vagy a magyarságkutató intézet botrányosan anakronisztikus animációja. Az természetesen tény, hogy a győzelemmel a magyarság sikeresen megszilárdította hatalmát a Kárpát-medencében, ám ennek nem volt különösebb világtörténelmi hordereje, mint az sokan hiszik vagy hangoztatják, csak a magyar történelemre nézve van jelentősége, mégis csekély forrás akad a csatáról.[38]

A legelterjedtebb téveszme, hogy a pozsonyi magyar győzelem az egyetemes hadtörténelem egyik legnagyobb bravúrjának számít. Ebből a tényszerűtlenségből kiindulva alakult ki egy torzításon alapuló mendemonda, miszerint az amerikai West Point katonai akadémián kötelező vizsga anyag a pozsonyi csata. Több nyomós ok zárja ki annak lehetőségét, hogy a modern hadtörténelem és hadászati oktatás foglalkozzék a pozsonyi ütközettel, különösen az, hogy az egykorú leírások a csatáról rendkívül szűkösek, a 15. században keletkezett részletesebb leírások valóságtartalma és tényszerűsége pedig sok kívánnivalót hagy maga után.[39]

A West Point Katonai Akadémián valóban szerepel a pozsonyi csata a konzultációs témák között, ahogy sok más magyar vonatkozású hadtörténeti esemény is. A pozsonyi csatára a középkori könnyűlovassági harcmodor kapcsán hivatkoznak, de nem része a törzsanyagnak, a kötelezően használt tankönyvekben nem fordul elő az akadémián, következésképp az ütközetről nem is tehetnek kötelező vizsgát az amerikai kadétok.[40]

A másik gyakran hangoztatott, de nem igazolt állítás, hogy a magyarok ellen vonuló nyugati sereg egyfajta összeurópai koalíciónak volt a hadereje, amelynek szándéka a magyarok fizikai megsemmisítése (kiirtása). Ennek a téveszmének az alapja a korabeli latin nyelvű források félrefordítása, ahol kiirtással azonosítanak olyan kifejezést, mely sokkal inkább jelenthet legyőzést vagy elüldözés-t.[41] A frankoknak (pontosabban a bajoroknak) inkább volt célja a dunántúli és egyes felvidéki területek visszahódítása, a magyarok onnan történő kiszorítása, vagyis a saját keleti határaik biztosítása. Nem találni tényleges említést vagy utalást arra, hogy célzott irtóhadjárat készült volna a magyarok ellen. A korabeli források is kizárólag a bajor hadseregről, illetve a bajor határőrgrófról, Liutpoldról beszélnek,[42] tehát nem a teljes Keleti Frank Királyság hadserege támadta meg a magyarokat, még kevésbé nem egy olyan sereg, amely akár több, akkori független európai államból verődött volna össze.

Négyesi Lajos is akként állapítja meg, hogy a magyarok „kiirtására” már csak azért sem gondolhattak a bajorok, mert jól ismerték a magyar katonai erényeket, azok fényében a magyarok genocídiuma lehetetlen lett volna.[43]

Mindenesetre a valószínűleg hamis népirtás-feltevésre alapozva szeretnék egyesek a pozsonyi ún. „honmegtartó” csata napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni Magyarországon.[44][45]

[link]