Ki miből venne el, az öngondoskodás jegyében, és kiknek adná oda? Mi lenne a gazdasági hatása?

A cégeket valahogy ösztönözni kéne arra, hogy teremtsenek munkahelyeket, és oda vegyenek is fel embert (ne diákokat...). Ugyanakkor ez nem elegendő, míg a munkavállaló pótolható, ugyanis kötelezni és rendszeresen ellenőrizni kéne, hogy a megteremtett munkahely megfelel-e a munkavédelem előírásainak (csak pár példa: megfelelő munkahelyi hőmérséklet, szükség esetén védőöltözék, védőital, szünetek biztosítása - ember dolgozik, nem robot), figyelni kéne, hogy a munkához meglegyenek a megfelelő technikai feltételek, és be kell tartatni a jogi előírásokat. Egy bölcs cégvezető azt mondta egyszer, hogy ahhoz, hogy a cég vezető szerepet töltsön be, kell az, hogy a dolgozók is szeressenek ott dolgozni, hiszen aki szereti a munkáját, az könnyebben végzi jól. Vagyis a dolgozó is ember, neki is van élete a munkahelyen kívül is.

Én elsődlegesen ezt tartom fontosnak, munkahelyteremtés és olyan munkahelyek teremtése, ahol az embert embernek tekintik.

Hogy kitől vennék el? Azoktól, akik indokolatlanul vesznek fel milliókat, akik nem azért csalnak, hogy fennmaradhassanak, mert olyanok a körülmények, hogy másképp nem élne meg, hanem akik azért csalnak, mert élvezik, hogy másokat eltaposnak közben, míg ők csalóként élnek, mint hal a vízben, milliós kocsikon furikáznak...

Vannak olyan szakmák, amik nem is szakmák, inkább hivatás, oktatás, egészségügy, vissza kellene állítani ezek becsületét egyrészt azzal, hogy a felvételizőket komolyan meg kell szűrni, az egészségügyi mondjuk nehéz, de az oktatásba se vehessenek fel olyan embert, akinek "csak a papír kell", lehet, hogy kevesebbet képeznének így, de akik kikerülnek, tényleg jó szakemberek lennének, nem lenne annyi felesleges el nem helyezkedő pedagógus, a jó pedagógusokra nem hoznának szégyent azok, akik csak a papír miatt jelentkeztek. Nem lenne rossz, ha a jó szakembereket ezeken a területeken a közszférában is jobban elismernék, nem csak a magánszférában.

Én még az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi megoldását is átalakítanám. Azt mondják sokan, jó, hogy jár alanyi jogon, igen ám, de csak akkor, ha valaki vagy diák, vagy bejelentve dolgozik, de mi van, ha a munkahely sumákol, és az orvosnál derül ki, hogy nem fizetik utána a TB-t... Ezt ki lehetne védeni azzal, ha mindenki önként fizetne egy választott összeget, nem automatikusan vonnák a fizetéséből, arra is nevelné az embereket, hogy legyen tartalékuk, mert egy ilyen rendszerben ha valakinek munkanélkülivé váláskor tartaléka van, fizetheti maga után tovább, és ha történik egy váratlan baleset, a kutyát se érdekelné, hogy lógott-e a munkáltató, mert az egyén maga után be tudja fizetni a munkáltatótól függetlenül.

És még valami. Míg nem találták ki, hogy nem kötelező megindokolni, miért nem kellesz, addig legalább az indokból lehetett tudni, hogy jogos-e, vagy csak kitaláció, sőt, akár diszkrimináció, amit már be lehetett jelenteni, és a cég megkaphatta a büntetést. Ma már erre sincs lehetőség, igenis indokolják meg, miért nem.

Hirtelen ezek jutottak eszembe.

A/1 Indokolt esetben, a valóban fölösleges komaságból felvett dolgozókat

A/2 Több tízezer egy évkezdés még egy gyerekkel is plusz osztálypénz. Ezen nem szabad megszorítani.

Felsőoktatáson már lehetne variálni, de azt hosszú lenne levezetni.

A/3 Van TB nem? A fizetésünkből vonják, és abból finanszírozzák az orvosi ellátásunkat.

A/4 Ebben bőven van potenciál, de sajnos ehhez nem mernek nyúlni.

A/4 Inkább átszervezni kell, nem megkurtítani. Ezt is le lehetne vezetni hosszabban, de így éjfélkor nincs kedvem.

B/1 Az ötlet jó és helyes, csak még nem felkészült rá az ország. Majd ha kialakul a középosztály, akkor lehet fontolgatni (tehát nem ukmukfukk bevezetni).

B/2 Inkább azokat, akik termelnek, és akkor lesz pénzük fogyasztani is, és az ország is jól jár vele.

B/3 Inkább visszaszorítani, lejjebb venni a jelentőségükből. Azok csak kiviszik a hasznot, és csak papíron járunk jobban velük.