A romáknál tényleg vannak vajdák, és hallgatnak is rájuk a többiek?

Vannak.

Nem indig hallgatnak rájuk.Nem mindegyik réted hallgat rájuk.

Ezek a romák "arisztokráciája", és nem is mindig a jogkövetők

közül kerülnek ki. Vannak választott, vannak örökölt, de vannak

önjelölt vajdák is.

(Amúgy mondd csak nyugodtan, hogy cigány, cigány vajda, mert ők is cigánynak nevezik magukat. A PC-t hagyjuk a politikailag gyagyásokra. Ne hagyjuk megfosztani a szavainkat az eredeti jelentésüktől. Ne röhögtessük ki magunkat.

[link]

Íme:

"A cigányvajda történelmi fogalom, a helyi vagy országos hatóságok által a cigányok közül kiválasztott elöljáró. A vajdarendszer a XVIII. század óta nem létezik, továbbélése a kortárs társadalomban nem alátámasztható. A mai, cigányvajdának nevezett személyek nem megválasztott vezetők, hanem önjelöltek, így nem képviselik a cigány származású magyar lakosságot.[1][2] A történelem során a cigányvajda feladata volt az adott cigány csoport illetve a többségi társadalom közigazgatási rendszere közötti közvetítés, a konfliktuskezelés. Cigány (romani) neve eredetileg phurito, azaz 'besúgó', vagy mujalo, vagyis 'szájaló'. A vajda szó szláv eredetű (vojvoda), de a magyar nyelvben is ismerős: vezetőt, vezért (eredetileg hadvezért) jelent.

A cigány közösségek belső ügyeit nem a vajdaság intézménye, hanem a cigány törvényszék,[3] a Romani Kris szabályozta, ez az intézmény azonban csak az oláhcigányok közt létezett.[4] Ez a településen, karavánban, közösségben, cigánytelepen élő családos férfiak gyűlését jelenti, akik egyenrangúak, és közösen határoznak a közösség ügyeiben. A Romani Kris vitamegoldó, konfliktusfeloldó, igazságszolgáltatási, bírósági fórumként szolgált a cigányközösségek számára.

.

A cigányvajda ugyanakkor a befogadó társadalmak és a nomád, vándorló cigányság közötti konfliktusok kezelésénél volt hasznos intézmény. Régebbi korokban a cigányvajda szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a cigányok integrációjának előmozdításához.[5]"