Miért megy ki ennyi fiatal külföldre?

Azért, mert nem mindegy,hogyan él.

Lehet albérletben kell laknia kint is és nem tud zsebből kifizetni egy új 5-ös BMW-t, viszont sokkal jobban, kiszámíthatóbban él.Nem máról holnapra.

Mellesleg, Nyugaton van rendes munkatörvénykönyv, nincsenek kiszolgáltatva annyira munkavállalók a cégeknek.Nézd meg a magyar vendéglátást, egy fertő.Mindennel trükköznek, a bejelentésekkel, szabikkal...stb

Röviden tömören:

Elegük van az országból.

Mint a kérdés célközönsége, hadd válaszoljak.

Négy éve, huszonéves friss házasként költöztünk Németországba a feleségemmel. És úgy érezzük, hogy akkor nagyon jól döntöttünk.

Előre szeretném bocsáltani, hogy nem feltétlen csak az anyagiak miatt.

De hadd reagáljak előbb a pontjaidra:

1. Igaz, jelenleg albérletben lakunk. De egyik oldalról egy hatalmas lakásban, egy új építésű lakóparkban. Ilyet otthon biztos nem tudnánk bérelni. Kevés van ilyenből (110 nm-es, tágas lakás), ami meg van az méreg drága. A másik, hogy itt a lakásbérlés egy sokkal stabilabb dolog. Míg otthon kb. akkor tesznek ki, amikor akarnak meg akkor emelnek árat, addig ez itt nagyon nem így van. Ettől független tervezünk saját házat venni, nyilván hitelre. Azt kell mondjam, hogy itt sokkal jobb környéken fogunk tudni házat venni, mint Magyarországon valaha tehettük volna.

2. Igen, hitelre van. De itt egy kényelmes, megbízható, új autóval járok, úgy, hogy nem különösebben vágja földhöz a családi költségvetést. Otthon egy 17 éves roncsra futotta, amivel havonta rohangálhattam a szerelőhöz.

3. Igen, ezekben a dolgokban talán azt mondhatom, hogy hasonlóan élünk.

Amiket lentebb említesz: de, több a szabadságunk, otthon 21 nap volt, itt mindkettőnk munkáltatója 30 napot ad. Kevesebbet is dolgozunk. Mármint papíron nem. De otthon mindig elvárt, de hivatalosan nem jegyzett túlóra volt. Itt nem nagyon van túlóra, de ha nagy ritkán mégis azt lecsúsztathatom.

De összességében azt hiszem nem ez a legfontosabb. Amik miatt mi szeretünk kint élni:

-Sokkal stabilabb, kiszámíthatóbb élet

-Sokkal jobban emberszámba vesznek, mind munkahelyen, mind ügyintézés közben

-Élhetőbb környezet: tele van minden gyönyörű parkokkal, minőségi bicikli utakkal, sokkal jobb a levegő

-A közélet sokkal színvonalasabb, nem az állandó anyázás, fikázás és bűnbakkeresés megy

-Jobb színvonalú oktatás és egészségügy

Persze ez az én tapasztalatom. Lehet más másképp éli meg.

"Miért megy ki ennyi fiatal külföldre?"

Mert megnyílt a világ előttünk és szabadon fel lehet fedezni, ki lehet próbálni más helyeken az életet, munkát, tanulást.

Az, hogy sokan mennek külföldre, az jó dolog.

A baj azzal van ha utána nem akarnak hazajönni, hanem végleg ott maradnak tömegesen.

Én sokáig külföldre készültem, még pedig az itteni emberek miatt. Nem tudok azonosulni ezzel a pesszimista gondolkodással, a munkához való igen laza hozzáállással, az örökös vekengéssel. Nyáron elmentem Portugáliába (bizony!), és ott döbbentem rá, hogy mindezeken kívül még az itthoni emberek milyen fegyelmezetlenek is. Ott érdekes módon nem okozott gondot a maszk HELYES használata, ott nem kellett attól tartani, hogy a nyakamba másznak az emberek, pedig több helyen is voltunk, nem a parton heverésztünk. Nem, én tudom, hogy külföldön sincs kolbászból és ott is dolgozni kell. Ezzel nekem nincs problémám. Én dolgozom itthon is, a kötelező minimumnál hajlandó vagyok többet megtenni, hogy mindig kicsit jobb legyen. Ugyan önmagában is elég versenyképes diplomám van, de épp most rakok hozzá még egy idegen nyelvet és járok posztgrad képzésre is. Persze, amikor mennek az irigykedések, hogy milyen szép otthonunk van, vagy nem okoz gondot új telefont venni, akkor azt nem látják, mikor várandósan pont a 11. órámat húzom le a munkahelyemen, hogy aztán másnap, szombaton és vasárnap 9-9 órát üljek most már a gép előtt, mert online oktatás van. Vannak igenis helyek a világban, ahol nem irigykednek, meg sóhajtoznak, hogy te szerencsés vagy, hanem megkérdezik, hogy csinálod, vagy egyszerűen csak természetesnek veszik, hogy kulturált otthonod van, és nem egy másfél szobás albiban kuporogsz 40 évesen, miközben ott az amúgy nem is rossz diploma a kezedben. Az én ismeretségi körömben ugyanis nem ritka az olyan, akinek van egy amúgy jó diplomája, de nem tud mit kezdeni vele, teng-leng ide oda, semmi sem jó neki, de nincsen elképzelése, hogy akkor mégis mit szeretne csinálni. Konkrétan van olyan nálunk, aki megjárván Angliát és az USA-t szülői pénzből nem rakott le angol nyelvvizsgát, amiért most havi plusz 40ezer forintot kapna a munkája miatt. Pedig sokat nem kellett volna készülnie rá mi több, lett volna bizony olyan periódus az életében, mikor bőven lett volna ideje felkészülni és tisztában volt azzal is, hogy az milyen előnyökkel járna. Csak a lustaság tartotta vissza, most meg állandóan financiális gondokkal küzd.

A másik kategória, mikor elmegy egyetemre, de nem a végzettség, hanem a buli kedvéért, azt most van a kezében egy papír, amivel önmagában kitörölheti, jó pár dolgot kéne hozzápakolni, hogy a piacon keresett legyen, de hát azt azért mégsem. Nem szeretem ezt a hozzáállást, és az én környezetemben ez a többség sajnos.