Most hogy megváltoztatták a választási törvényt, lehet hogy nem lesz ellenzék 2022 után?
Semjén Zsolt tegnap sunyiban 23:59-kor benyújtott egy javaslatot amit várhatóan el is fogadnak ma vagy holnap. A változtatás lényege hogy:
"Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított."
Először is: Az új szabályozás szerint azok a pártok kapnának jelentős támogatást akik minél több választókörzetben indítanak jelöltet. Ergo anyagi szempontból minél vegyesebben állít jelöltet az ellenzék annál kevesebb pénzt kapnak. Tehát maga rendszer bünteti az összefogást innentől.
Másodszor: Az ellenzék közös lista állítás esetén bejutási küszöbbel kell hogy számoljon. Ez 3 vagy több párt esetében 15%.
Ha az ellenzéki pártok nem ugorják meg a 15%-ot, akkor nem lesz ellenzék 22 után. Ha megugorjék a 15%-ot akkor pedig lassú kivérzés jön számukra mivel az anyagi támogatásokat aszerint osztják szét hogy hány helyen tudott 1 párt jelöltet állítani. Tehát anyagi okok miatt szűnhetnek meg.
Az ellenzéki pártoknak tehát összefogás helyett külön-külön kéne indulniuk mert a pártonkénti 5%-os küszöb megugorhatóbb, illetve így biztosított az anyagi helyzetük. Tehát az ellenzéki pártok így túlélnének de ezzel be is biztosítanák a fidesz győzelmét 2022-ben.
Ti mit gondoltok?
válasza:Így már érthetőbb, értékelem a választ. Hadd reagáljak:
Azért, hogy az ellenzéki pártok támogatói ne forduljanak el a szavazástól, ha együttműködés van, még mindig meg lehetett volna csinálni, hogy egyéniben a legerősebb ellenzéki jelöltre, míg listán a saját preferált pártjukra szavazzanak.
Ezzel szemben áll az, ha összesen 1 ellenzéki lista van, ami tényleg leegyszerűsíti a dolgokat, de nem megbecsülhető, hogy ezért hány DK-s, hány jobbikos stb. nem fog elmenni szavazni listára, egyénire, vagy egyikre sem.
Tehát felvetődik a kérdés, hogy melyik okoz kisebb veszteséget. Az elsőnél az LMP és Momentum az (szerintem), ami esetleg nem éri el az 5%-ot, ez 7-8%-nyi veszteséget jelent listás szavazatokban. Ezek nagyjából ennyi mandátumot is jelentenek.
Ha pedig közösen indulnak mind, akkor valószínűleg az lesz a fideszes propagandagépezet célja, hogy Gyurcsány szeméjével pusztítsa az összefogást, a jobbikosokat a Mihazánkra, vagy saját magukra buzdítva. Ha az ebből adódó veszteség túllépi az előzőben taglalt 7-8%-nyi listás szavazatvesztést, akkor ez a kevésbé hatékony út.
A másik része a dolognak, hogyha külön indulnak, akkor pártonként megkaphatják a teljes állami támogatás összegét, míg ha összefognak, akkor annyi felé kell osztani maguk között, ahányan vannak. És miután most is fele költségvetéssel dolgoznak, ez elég erősen érintheti a kampányukat is.
Az az én véleményem, hogy ebben az alapfelállásban a külön indulás, de egyéni körzetek előválasztásos felosztása racionálisabb lett volna, mint együtt indulni. Az új törvény viszont már eldöntötte helyettük ezt a kérdést és kénytelenek lesznek kétpárti rendszhez idomulniuk. Ez pedig csak akkor lesz sikeres, ha a kövi 2 évben nagyon magasra tudják emelni az átszavazási hajlandóságot mindegyikük körében. Képesek lesznek rá? Ez a szkepticizmusom vezérel ahhoz a kijelentéshez, hogy az új törvény káros.
válasza: válasza:Kérdező, a 13-as kommentedben ezt írtad:
"Amit eredetileg terveztek hogy közös listát állítanak az most ellehetetlenült."
Lehet, hogy nem értem teljesen a választási rendszert, leírnád, hogy szerinted miért lehetetlenült el?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!