A Fidesz emelte fel a nyugdíjkorhatárt, 2016-ban Gyurcsány Ferenc 2009-es javaslata alapján?

Nem. Az elmúlt 30 évben 2-szer volt nyugdíjkorhatár emelés, mindkettő az mszp-szdsz kormány döntése volt.

Az első a Horn kormány 1997-es nyugdíjreformjával történt, a férfiak esetében 60-ról 62, a nőknél 57-ről 62 éves korra. A második 2009-ben a Bajnai kormány döntése, hogy 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.

A fidesz nem emelt korhatárt, éppen ellenkezőleg, bevezette a nők 40 programot, vagyis hogy az a nő aki korán kezdett el dolgozni és hamarabb megvan a 40 év biztosítási jogviszonya (amibe nem számít bele az egyetemi tanulmány, és csak korlátozottan a gyerekneveléssel otthon töltött idő), akkor hamarabb elmehet nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár emelése fél évenként történt meg lassan, sok év alatt, éppen azért hogy ne legyenek éles különbségek a hasonló korú emberek esetében. Aki 1957 után született annak 2022-től már 65 évesen lehet öregségi nyugdíjba mennie, aki előtte született annak kicsit hamarabb. Az, hogy mennyi a ledolgozott éve az a nyugdíja összegében fog megjelenni. Tavasszal ment nyugdíjba egy ismerősöm férje és mivel végigdolgozta az életét egy munkahelyen ami aránylag jól fizetett, de legálisan, tehát mindig teljes járulékot fizetett, ő több nyugdíjat kapott, mint amennyi a fizetése volt nettóban az utolsó hónapjaiban. Ismerősöm aki vállalkozóként dolgozik 20 éve és csak minimálisan fizet adót, járulékot, ő meg tudja, hogy emiatt minimális nyugdíjra is számíthat majd pár év múlva amikor ő is betölti majd a nyugdíjkorhatárt. És szerinte így igazságos.

Mivel én egyetemre jártam, később mehetek majd nyugdíjba, hiába van 3 gyerekem, mint a kolléganőm, aki 16 évesen kezdett már dolgozni. Nekem majdnem 65 éves koromra jön majd össze csak a nők 40-hez elegendő időm. És ez meg szerintem igazságos így, hiszen amíg ő dolgozott és járulékot fizetett, addig én meg tanultam és otthon lehettem a gyerekeimmel.

A lényeg, nyugdíjkorhatár emelést csak az mszp-szdsz kormányok csináltak a rendszerváltás óta.

Ha kíváncsi vagy a törvényre is, itt megnézheted:

[link]

"Az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj

Tny. 7. § (1) Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez.

(2) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.

(3) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban

a) az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki

b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

a) 1940. január 1-je előtt született, az 55.,

b) 1940-ben született, az 56.,

c) 1941-ben született, az 57.,

d) 1942-ben született, az 57.,

e) 1943-ban született, az 58.,

f) 1944-ben született, az 59.,

g) 1945-ben született, a 60.,

h) 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

(5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben

a) 1938. január 1-je előtt született, a 60.,

b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév."

[link]

"2009. évi XL. törvény

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról *

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév."

A fidesz egyedül annyit tett, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszert szüntette meg. Helyette járulékot kap az akinek valamiféle ok miatt hamarabb kell nyugdíjba mennie pl. az egészségi állapota miatt. Amint betölti a nyugdíjkorhatárt, onnantól öregségi nyugdíjat kap. megszűnt az a lehetőség, hogy valaki korkedvezménnyel mehessen nyugdíjba amiatt, hogy egészségkárosító a munkahelye - ilyen munkahelynek nem szabad lennie. Ahogy a rendvédelmisek, tűzoltók sem mehetnek korábban nyugdíjba, hanem éppen úgy dolgozniuk kell a nyugdíjkorhatárig mint egy ácsnak vagy szakácsnak. csak nem abban a munkakörben ami olyan megterhelő, hogy 50-60 évesen már nem tudják csinálni (nem is kell).

#4 Szerintem itt nem ez volt a lényeg, hanem hogy vita volt arról ki miatt nem mehet az édesapja korábban nyugdíjba, mint 65 évesen, mert feltételezem a családban, baráti körében mások már hamarabb mehetek nyugdíjba.

Amit írsz az embertől függő szemlélet. Én reménykedem abban hogy tudok majd 70 évesen is a munkámmal foglalkozni, leszek olyan egészségi állapotban, ellenben van ismerősöm akinek az a baja, hogy 40 évesen már nem olyan egyszerű leszázalékoltatnia magát, mint a szülei idejében volt. Apósom pl. 77 évesen is járt a brigáddal útépítésre, mert ő szívesen ment dolgozni és a brigádvezetője szerint vele több hasznuk volt, mint két 20 évessel, akik csak a markukat tartották a pénzért de dolgozni meg nem akartak.

A lényeg hogy a nyugdíjkorhatárt kötelező elérni és aki már a közelében volt erre felemelték a határt és még tovább kell miatta dolgoznia - pedig nem akarna - annak ez persze hogy kiakasztó. Nekem vagy neked, akiktől még távol volt amikor a korhatár emelés történt, tök mindegy. Hogy 35 év vagy 38 év amit még addig le kell dolgozni, az nem tétel. De ha azt hiszed csak 10 éved van addig erre kiderül hogy 13, az más.

#4-es vagyok.

A tanárokról annyit, hogy nálunk 25 tanár volt, abból 1 olyan amit mondtál (nem javít dogát, nem tanít) de ez a "seggét meresztő" dolog bántó. (Mellesleg a nagyszüleim is fizikai munkát végeztek)