Miért van özvegyi nyugdíj?
Belegondoltatok már, hogy ez mennyire igazságtalan, arról nem beszélve, hogy irtó nagy pazarlás állami pénzből?
Pl. adott egy házaspár, mindkettőnek volt saját munkahelye és keresete, ketten normálisan meg tudtak élni, nyugdíjba mentek, megöregedtek, mindkettő kapja a saját nyugdíját, aztán egyszer csak meghal az egyik, és mi történik? A másik az egyik halála okán csomó ideig özvegyi nyugdíjat kap, annak ellenére, hogy nem többen lettek a családban, hanem kevesebben...
Mindeközben egy olyan ember, aki vagy nem volt sosem házas, vagy éppen elvált, de mindenesetre egész életében egyedül gürcölt, felnevelt akár több gyereket is úgy, hogy a volt házastársa semmiben sem segítette, spórolt mindig, hogy a gyerekei ne éhezzenek, ő maga sem és a házat is fenn tudja tartani 1 fizetésből...., megöregszik, nyugdíjba megy, és soha a büdös életben nem fog özvegyi nyugdíjat kapni, holott nem csak az addigi életében volt nehezebb a sorsa azoknál, mint akik ketten kerestek egy helyre, de még öregségében sem támogatta senki (max. a gyerekei).
Ráadásul az a durva, hogy még élettársak vagy huzamosabb ideig együtt élő, de minden hivatalos papírt mellőzők is kapják az özvegyi nyugdíjat...
Hát nem durva igazságtalanság ez?
FONTOS!
A téma itt az özvegyi nyugdíj! Nem pedig az, hogy mindenki felsorolja az összes világfájdalmát! Azok más kérdésekben biztosan témák, itt nem.
Kérdező, te hoztad be a kérdésedben, hogy igazságtalannak tartjuk-e.
Erre született a #20-as reakciója, hogy mégis mitől lenne igazságtalan ha egyszer járulékfizetés, sok éves munka van előtte - miközben más területnél meg úgy kapnak pénzt, hogy semmit nem dolgoztak érte.
Ha már te behoztad a kérdésedben az igazságosság fogalmát, akkor a válaszoló fikázása helyett inkább válaszolhatnál neki.
#22
20as vagyok...
És ez bizony pont így van!
#21
Nos akkor a válasz az hogy nem tartom igazságtalannak, hanem a legális munka megbecsülésének tartom.
Magával az özvegyi nyugdíj meglétével nincs problémám, az azon belüli igazságtalanságokkal annál inkább.
Csak egy kiragadott példa az én családomból. Anyám 2 évig élt együtt az apámmal még a hetvenes években, majd öngyilkos lett. Addig nem sok haszna volt belőle anyámnak, mert elitta azt a pénzt is, amit keresett, de dolgozni akkoriban ugye muszáj volt, tehát pár év munkaviszonya megvolt. Mivel ketten voltunk a testvéremmel kiskorúak, így onnantól sacperkábé 20 évig, amig ő tanult, kapta anyám az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. Jobban éltünk, mint előtte...
Mire az öcsém végzett, addigra anyámnak már lett 2 másik gyereke az élettársától, akivel természetesen nem házasodtak össze, hiszen elvesztette volna az özvegyit. Tehát olyan 41 éves koráig kapta ezeket az ellátásokat, majd újra feléledt az özvegyi nyugdíj alig több mint 10 évre rá, amit most már élete végéig kapni fog. Ugyanis az akkori szabályok szerint a házastárs elhunytakor érvényes nyugdíjkorhatárt nézik és az akkor érvényes szabályt, ami szerint ezt a kort 15 éven belül el kell érnie.
Ellenpélda. Ha én özvegyülnék meg most 46 évesen, 27 évnyi házasság, 3 gyerek után úgy, hogy a férjem egyetlen napot nem töltött munkanélküliként, 1 évig járna nekem özvegyi és soha többé. És bizony ismerek olyat, akinek pár napon múlt a feléledés is.
De ugye a szabályok változnak, a határt pedig mindig meg kell valahol húzni, ezzel egyesek jól járnak, mások pedig nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!