Az Antarktisz-egyezmény szerint Franciaországnak lehet antarktiszi területigénye, de Magyarországnak nem? Miért nem lép ki ebből Magyarország?
4. cikkely: "az egyezmény nem ismer el, nem vitat, és nem alapoz meg területi igényeket; az egyezmény hatálya alatt új igény nem juthat érvényre;"
Tehát Magyarországnak nem lehet új területi igénye, mert az egyezmény már hatályos, de Franciaországnak lehet, mert neki már akkor is volt területi igénye, mikor még nem volt hatályos az egyezmény.
válasza:Nem érted az egész szerződést úgy látom. Alapból a Brit, Chile és Argentina igényei területileg fedik egymást részben és igen főként a területi igénnyel rendelkezők fogalmazták meg mivel tudták h kivitelezhetetlen lenne annektálni területet az antarktiszon egyrészt azért mert mint előbb említettem másnak is igénye volt arra a területre, illetve a világ többi része se nézte volna jó szemmel és nem is fogadta volna el. Ezért létrehoztak egy szerződés ami szabályozza h mit szabad csinálni ezen a területen és az aláírókra egyformán vonatkozik. Tehát ez biztosítja mindenki számára a hozzáférést az antarktiszra.
Szabályozza h egy magyar kutató csapatra a magyar törvények vonatkoznak és a magyar igazságszolgáltat az illetékes.
Pl 10. cikkely – az egyezményt aláíró országok megakadályozzák bármely ország részéről folytatott, az egyezmény szellemével ellentétes tevékenységet.
Ez garancia arra h nem fogja egy ország sem kisajátítani területet.
Nyilvánvaló h ez a szerződés azoknak volt fontos akik szerettek volna vmit kezdeni az Antarktiszon, ezért is hozták létre ezt h kidolgozott szabályok mentén kutatásokat végezzenek ott.
Ebben a szerződésben nincs semmi visszás, az h megemlíti h az egyezmény eláírásakor voltak xy-nak igénye az nem jelent semmit, sőt a szerződés nem alapozza meg az igényt és nem is ismeri el.
"nem alapozza meg az igényt és nem is ismeri el."
De nem is vitatja, ez a lényeg. Szándékosan lett így megfogalmazva; semennyivel nem lett volna bonyolultabb azt beleírni, hogy az aláírók nem tarthatnak igényt területekre.
Ezt a szempontot ti elvetitek annyival, hogy jogilag nem jelent semmit az igény. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy jogilag nem jelent semmit. Nem ismerem a francia/ausztrál/norvég jogrendet, de ha teljesen mindegy lenne, akkor igényt se támasztottak volna.
"főként a területi igénnyel rendelkezők fogalmazták meg mivel tudták h kivitelezhetetlen lenne annektálni területet az antarktiszon egyrészt azért mert mint előbb említettem másnak is igénye volt arra a területre, illetve a világ többi része se nézte volna jó szemmel és nem is fogadta volna el. Ezért létrehoztak"
Igen, tehát te is elismered, hogy az Antarktisz-egyezményt kizárólag a saját egzisztenciájuk érdekében hozták létre, nem pedig környezetvédelmi indíttatásból.
A világ többi részét nem értem igazán, hogy miért nem hozták létre a saját szerződésüket, amik környezetvédelmi szempontokon alapulnak. Miért váltak ennek a 9 országnak a láncos kutyájává.
válasza:"Igen, tehát te is elismered, hogy az Antarktisz-egyezményt kizárólag a saját egzisztenciájuk érdekében hozták létre, nem pedig környezetvédelmi indíttatásból."
Senki nem mondta h környezetvédelmi okból hozták létre az egyezményt, hanem azért h olyan szabályt hozzanak ami mindenkinek megfelel.
A többi ország meg azért nem hozott lére külön szerződést mert tökéletesen megfelelt nekik ez és inkább csatlakoztak hozzá.
válasza:Mondjuk mert a modern korban ez volt az egyetlen földterület ami senki földje volt és vmilyen szabályt ki kellett rá dolgozni. Grönlandról nem készült ilyen mivel Dánia része, Dán törvények az irányadók.
Nem környezetvédelmi okok az elsődlegesek h nincs bányászat az Antarktiszon, hanem azért mert konfliktus forrása lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!