7.8%-kal nőttek júliusra az élelmiszerárak 1 év alatt, ráadásul és a vírushelyzet alatt emberek veszítették el munkájukat. Miért nem szólt közbe a fidesz, hogy az élelmiszerárak ne szálljanak így el?

Miért ezek után? Ezek előtt igen, elhitte? Aki igen, most is igen.

A 7% egyébként erős túlzás. Megvan az a duplája is.

Kérdező. Az élelmiszerárakba hogyan szóljon bele a kormány???? Talán járjon esőtáncot az aszály ellen? Az élelmiszerárak továbbra is nőni fognak mint ahogyan mindenhol az EU.ban és azon kívül a klíma megváltozása miatt. Egyébként pedig szabadkereskedelem van és az árakat a kereset -kínálat szabja meg nem a kormány. A kormány nem szólhat bele, hogy egy pék menyiért adja a kenyeret ha rossz a búza minősége vagy esetleg kevés a termés.

Ha beleszólna anyagilag az tiltott támogatásnak számít amit az EU törvényei szerint büntetnek.

Amúgy is a élelmiszer ágazat dolgozóinak is nőttek a bérei az elmúlt időszakban amit az ágazatnak ki kell termelni. Ezt elsősorban fizetésemeléssel lehet megtenni.

"Ezekután van még, aki elhiszi, hogy ez a tolvaj kormány az emberek érdekeit nézné?"

Értem. Szóval szerinted azért tolvaj a kormány, mert mint hatóság nem korlátozza a MAGÁN cégeket és a MAGÁNtermelőket abban, hogy ANNYIÉRT adhassák el a termékeiket amiből végre ők is meg tudnak élni, mert nekik is nőttek a költségeik és ők is szeretnének végre a tönkremenetel és csőd helyett némi megélhetésre szert tenni?

Miért nem követeled rögtön, hogy az állam rendeljen ki katonákat és azok szedjék össze a gazdáktól az élelmiszert, majd osszák szét és hatósági áron lehessen azt megvenni? Mert amit akarsz az ennek a kiinduló pontja.

Mit szólnál ha a te munkahelyedre menne be az állam és közölné, hogy amit előállítotok vagy szolgálhattok annak maximálisan mekkora lehet az ára? Lényegtelen hogy mi a költsége a cégednek - csökkentse a béredet ha fenn akar maradni, hiszen a kisebb árbevételből ezen lehet spórolni. Az már nem lenne olyan tetszetős, ugye?

Hol voltál a nagy tiltakozásoddal amikor sorra mentek tönkre az élelmiszer termelők, csak mert a magyar termékek helyett a vásárlók a külföldit vették meg? Akkor is követelted hogy az állam avatkozzon be és akadályozza meg hogy kintről hozzanak be élelmiszert, mert ha nem tudnak elég terméket eladni a magyar termelők, akkor később kevesebben és drágábban fognak csak tudni termelni, eladni élelmiszert? Nem hallottam.

Miért nem azt követeled, hogy a 100 km-en belül megtermelt krumpli, hagyma, paradicsom, hús stb. kisebb adóval legyen sújtva, mint az amit több ezer km-ről hoznak ide? Hogy ne a lengyel tojás, a spanyol uborka, meg a brazil marhahús, kínai fokhagyma és kanadai szárazbab legyen a piacokon, boltokban?

A kommunizmus csak akkor kell amikor azzal a magyar termelőket lehet korlátozni? Amikor más országokból érkező termékekről van szó, ott éljen a szabad kereskedelem és a szabad piac?

Bezzeg ha a kérdező lenne hatalmon, gátat szabna a trapista sajt áremelkedésének! Megmondaná, hogy vagy 300 ft-ért áruljátok a trapistát meg a felvágottat is, vagy nem áruljátok oszt csókolom!

Cinizmus off.

#6 "nem vagyunk túl demokratikus ország ami sok befektető inkább meghátrál, minthogy ide jöjjön."

Ehhez képes a befektetések száma évről évre nő, és a demokrácia létével szemben konkrétumokat soha nem sikerül felmutatni. De várom hogy bizonyítsd az állításaidat, most itt a lehetőség.

"A 2006. évi szerényebb tőkebefektetést követően a gazdasági válság jelentkezéséig ismét évente növekedő invesztíció történt, de 2009-ben már nemcsak a tőkebefektetések és kivonások egyenlege volt negatív – mint 2003-ban – hanem az újra befektetett jövedelemé is, így eredményként közel 500 milliárd forint csökkenés mutatkozott. 2010-ben már ismét 800 milliárd forintot meghaladó közvetlen tőkebefektetés forgalmat

bonyolítottak le a befektetők. "

[link]

"a tavalyi évben összesen 101 projekt eredményeként 5350 millió euró értékű beruházási érkezett Magyarországra, 13 493 új munkahelyet létrehozva."(2020)

"Az ágazati diverzifikáció mellett az országon belüli területi eloszlás is egyre kiegyensúlyozottabbá válik. 2019-ben Magyarország minden megyéjébe sikerült legalább egy új beruházást eljuttatni. A legtöbb (18) beruházás Budapesthez köthető, amelyet Pest megye követ (14). A harmadik helyen Komárom-Esztergom megye található (13).

A HIPA eredményeit 2019-ben is számos nemzetközi díj igazolja: az ügynökség tavaly áprilisban Annual Investment Meeting (AIM) éves kongresszusán első alkalommal nyerte el a Közép-Kelet-Európát és Törökországot magába foglaló régióban a legjobb befektetési környezet és befektetési ügynökség díját. A befektetési témákra szakosodott Site Selection magazin Global Best to Invest 2019 jelentése alapján Magyarország sorozatban másodszor is a világ 10 legjobb befektetési célországa közé került, ahogy a HIPA is megtartotta első helyét a régió legjobb beruházásösztönző ügynökségeként. Az fDi Magazine FDI Strategy 2018 – R&D support díja pedig igazolja a beruházás-támogatási rendszer 2017-es átalakításának eredményességét, valamint az „Invented in Hungary" típusú, magas hozzáadott értéket előállító projektek arányának folyamatos emelkedését.

A 2019 szeptemberében publikált IBM-PLI Global Location Trends felmérés szerint hazánk a külföldi befektetések nyomán létrejövő munkahelyek száma alapján világszinten a 16. helyen szerepel, míg – az egymillió lakosra vetített adatok alapján – globálisan az 5. legjobb eredményt értük el. Az új munkahelyek nemzetgazdasági hozzáadott értéke alapján Magyarország a legutóbbi felméréshez képest öt pozíciót javítva világszinten a 11. helyet szerezte meg, megelőzve többek között Németországot, az USA-t, vagy Dél-Koreát."

[link]

"A középmezőnyben elhelyezkedő Magyarországon a tranzakciók száma 2019-ben 27 volt, ami eggyel meghaladta az előző évi hasonló mutatót. Az üzletkötések összértéke 253 millió euró volt, ami viszont jelentős elmaradás az előző időszaki regionálisan is kiemelkedő 2.983 millió euróhoz képest.

A 2018-as év ebből a szempontból egyedi volt, ami néhány kiemelkedően nagy értékű tranzakciónak volt köszönhető. Emellett 2019-ben itt is történt néhány olyan üzletkötés, melyeknél nem került nyilvánosan közzétételre a tranzakció értéke."

[link]