Aki állami integrációs program miatt kárt szenved, hátrányos helyzetbe kerül, az kaphat kártérítést? Várható ilyen irány a jogvédőktől, jogalkotóktól?

Az állam szervez integrációs programokat, próbálja felszámolni a gettókat, rossz fajta szegregátumokat és javítani a korábban ott élők helyzetét. Erre uniós pénzek is vannak.

Például a budapesti Hős utca, miskolci számozott utcák felszámolása, ilyen törekvések miatt felmerülhet, hogy az új helyen is, ahova betelepítik őket integrációs céllal, jelentősen értékét veszítik az ingatlanok. Ha az állam, önkormányzat betelepít néhány antiszociális családot egy társasházba, utcába, akkor ott jelentősen, több millió forinttal csökken az ingatlanok értéke. Az iskolai integrációs program keretében is hátrány érheti a fiatalokat, mivel már néhány problémás diák behelyezése is akadályozhatja a normális oktatatást, fejlődést. Nem beszélve arról, ha a fél osztály ilyen. A leromló színvonal, rosszabb tanulási, továbbtanulási esélyek mellett ott vannak a lelki sérelmek, stressz, amit a kezelhetetlen, antiszociális, agresszív, másokat terrorizáló, bántalmazó gyerekek, ifjak okoznak társaiknak. Ezek hosszú távú hatását nehéz pénzben kifejezni, de vitát okozott, hogy Gyöngyöspatán is csak a romák sérelmeit vették figyelembe a jogvédők, bíróságok, csak ők kapnak pénzbeli kártérítést. Azok, akik aztán az integrációs előírások miatt kénytelenek voltak elmenekülni, más városba költözni vagy átíratni, ingáztatni a gyermeket, azok a családok semmit sem kaptak. Eddig azonban még csak a Mi Hazánk vetette fel, hogy az ő általuk elszenvedett vagyoni, nem vagyoni kárral is foglalkozni kellene.