Hány %-tól 2/3?

Tegyük fel, hogy az ellenzék annyira el van aprózódva, hogy van ezer darab párt, együtt megszerzik a szavazatok 90%-át, viszont egyik se éri el a bejutási küszöböt. Akkor az ő szavazuk elveszik, és a Fidesz-KDNP 10% szavazattal az összes mandátumot megszerezte, nem csak a kétharmadot.

Mivel 10% a bejutási küszöb 2 pártos koalícióra, ezért ha a KDNP nélkül indulna a fidesz, akkor 5%-kal is megvan a kétharmad.

Más forgatókönyv: Ha egyéniben mindenki fidesz jelöltre szavaz (106 egyéni mandátum van, az már egyből megvan), akkor a győzteskompenzáció miatt listára annyi szavazat kerül, amennyivel több szavazat érkezett a második helyezettnél (= összes egyéni szavazat listásnak számít). Tehát kereken 0% listás szavazattal is meglehet a kétharmad.

Kérdező, tényleg el kellene olvasnod hogy néz ki a választási rendszer, nem olyan bonyolult. #1 téved egyébként.

Röviden: 199 mandátum van a parlamentben, ebből 106-t egyéni körzetekben lehet megszerezni, 93-t pedig a listás szavazással. Vegyes választási rendszerünk van, ami ötvözi a csak listás (német) és csak egyéni mandátumos (mint a briteknél) rendszereket. A célja az hogy legyen olyan egyéni körzet, ahol bárki indulhat, nem kell országos párt jelöltje legyen, nem kell országosan támogatottnak lennie, csak abban a körzetben, és hogy személyesen legyen felelős az ott élőknek. Ha egy egyéni körzet képviselője kiesik (lemond, meghal) akkor új választás kell, nem örökli a pártja a mandátumot, mint egy listás képviselőnél. A listás szavazás meg azért van, hogy akik helyi szinten nem győztek a szavazatukkal, nem juttattak be képviselőt aki őket képviselné, de az országban elég sokan vannak hozzá, azok szavazata együtt azért megjelenjen és szerezzenek parlamenti mandátumot. A listás szavazás a kompenzáció az egyéni jelöltek mellett.

Az egyéni körzetekben a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer. Nem kell 50%+1 szavazatot megszereznie, elég ha 1-gyel több szavazatot szerez, mint a második helyezett. Korábban is és a 2011-es változtatás óta is az szerezte meg a parlamenti többséget, aki az egyéni mandátumok többségét megszerezte - hiszen ebből 106 van, listás meg csak 93.

Két szavazatod van a választáson. Az egyéniben minden körzet másik szavazólapot kap, mert mind a 106 körzetben mások a jelöltek, azok csak ott indultak. A listás szavazáson mindenki ugyanazt a szavazócédulát kapja az országban, mert minden pártra szavazhat aki országos listát állított, vagyis képes volt az egyéni körzetek közül legalább 27-ben saját jelöltet állítani. Ezekből a szavazatokból lesz a listás szavazat, az országra összesen egy % a pártokra így jön ki. A pártlista (jelöltek) egy van, amit maga a párt megad a választás előtt, hogy melyik képviselőjét hányadik helyre teszi a rangsorban. Ezekből annyi jut be a parlamentbe ahány helyet megszereznek.

A végén a listás szavazatok számához hozzáadják hogy az egyéni körzetben mennyi szavazattal nem nyert a párt. Ha egy körzetben a kék párt jelöltje kapott 25000 szavazatot, a zöld 21000-t, a sárga meg 5000-t, akkor a listán szerzett szavazataikhoz a veszteseknek az összeset hozzáadják (zöld és sárga), a győztesnek meg csak annyit ami nem kellett neki a győzelemhez. 21000+1 szavazattal már győzött volna a kék jelöltje, így 25000-21001=3999 szavazatot adnak hozzá a listás szavazataikhoz. Minden pártot összeszámolnak így, és a 93 listás mandátumot ennek arányában osztják el.

Vagyis nincs olyan, hogy hány % kell egy 2/3-os többséghez, mert meg lehet szerezni úgy is, hogy a 106 egyéni körzet mindegyikében éppen hogy csak nyer a párt, de listán jó eredményt érnek el - míg úgy is, hogy listán kisebb a %, ellenben nagyon nagy fölénnyel nyernek minden körzetben.