Ha tényleg sikerülni fog 2022-ben az ellenzéki összefogás,akkor te az összefogásra fogsz szavazni?

#20 Tudod imádom a matekot. Érdekes volt összehasonlítani a két teljesen más metódussal történt számítást és bele is futottam párszor felesleges körök számításába, de a vége még nekem is meglepő volt.

A 2010-es választáson 386 mandátumot osztottak el, ebből 176 volt egyéni, maradt 210 mandátum. Ezt a 210-t kétfelé számolták, részben adtak mandátumot a listás szavazás alapján, ezt nevezték területi listás mandátumnak, és adtak a töredékszavazatokra - ez volt az országos listás mandátum. A kettő együtt adta ki a 210-t. A 2010-es választáson 146 mandátumot osztottak el a listás szavazatok alapján (=területi listás) és összesen 64-t a "vesztes kompenzáció" alapján. Ha megnézed a 2010-es eredményeket, akkor ott látni, hogy a vesztes kompenzációk szinte teljesen pontosan megegyeztek a kompenzációs szavazatok arányával, vagyis a jobbik kompenzációs szavazatszáma 33,6% volt, erre kapott 21 mandátumot kompenzációként, ez 32,8%; fidesz: 4,9%szavazatra 3 mandátum, 4,7%-a a 64 mandátumnak, az mszp a 44,4% kompenzációs listás szavazatára kapta a 64-nek 45%-t, 29 mandátumot és az lmp is így kapott 11 mandátumot.

A listás szavazatokra tehát 146 mandátumot osztottak el, de ott nem lehet ilyen egyértelmű azonosságot találni.

Így kapott a jobbik 16,7% szavazattal 17,8%-nyi mandátumot (26), az mszp meg a 19,3% szavazattal pont 19,2%-nyi mandátumot (28), az lmp 7,5%-os listás eredménnyel csak 3,5%-t (5 mandátum), a fidesz-kdnp meg 52,7%-os eredménnyel 59,6% mandátumot (87). Vagyis kompenzáció nélkül 7%-kal több mandátumot kapott a fidesz a listás szavazataira, mint a százaléka a listás szavazásnál. Az oka nyilván az volt, hogy a listás szavazatok olyan pártok között is megjelentek, amik utána nem kerültek a parlamentbe, nekik nem kellett mandátumot osztani, parlamenten belül meg mások lettek így a szavazatszámok arányai.

A lényeg, hogy a kompenzációs mandátum az összes listás mandátum 30,5%-a volt (2010-ből 64) és csak a vesztes kompenzációt nézve szinte meg is egyezett a kompenzációs szavazatok arányával. Vagyis ha most is csak a vesztes kompenzáció létezne, akkor most is az összes listás szavazat 30,5%-a lenne számolható erre (2018-ban 92 mandátum volt listán + 1 kisebbségi mandátum), tehát 28 mandátum sorsáról döntene a kompenzáció, a többit most is simán a listás szavazatok szerint osztanák el.

A kérdés tehát az, hogy ha nem számít a győztes kompenzációval szerzett szavazatszám, csakis az egyéniben vesztesek kapnak kompenzációt, akkor az mennyiben befolyásolta volna az eredményét a listás mandátumok számának.

Megnéztem a szavazatszámokat, a kompenzációkat és azt, amennyit győztesként kaptak a pártok. A kompenzációs szavazataikból kivontam ezt és így megmaradtak simán azok a szavazatszámok, amiket csakis a vesztes jelöltek után kaptak meg - azaz ez lenne a vesztes kompenzációs lista elosztása ha marad a régi választási törvény.

Itt az eredmény: (kompenzációs szavazatszám/%-os aránya az összeshez képest) jobbik: 1,256 millió/48,9%; fidesz:0,305 millió/11,9%; mszp: 0,411 millió/16,0%; lmp: 0,290 millió/11,3%; dk:0,308 millió/12,0%. Ha a 2010-es szerint ugyanebben a %-os arányban osztjuk el a 28 vesztes kompenzációra eső mandátumot, akkor abból jobbik=14; fidesz=3; mszp=5; lmp=3; dk=3 lesz.

Kivontam a 2018-ban összesen megadott listás mandátumjaik számából ezt az értéket.

jobbik=25-14=11, 17,2%; fidesz=42-3=39, 60,9%; mszp=12-5=7, 10,9%; lmp=6-3=3 stb.

2010-ben a listás mandátumokra a fidesz-kdnp 7%-kal kapott több mandátumot a kiosztáskor, tehát az a kérdés, hogy most ez a 39 fideszes listás mandátum mennyivel több annál amit listán eredményt elért. 49,3% volt a listás eredménye, vagyis 60,9%-49,3%=11,6%-kal kapott többet.

Mivel 2010-ben is hasonlóan magas szavazataránnyal adtak nekik +7%-t, a különbség ami a győztes kompenzáció javára írható, az 11,6%-7%=4,6%.

Azonban mandátumszámban ez a 64 kiosztott listás mandátumnak az 4,6%-a, ami összesen 3 mandátumot jelent.

A számolásban természetesen benne van az a sok hiba, ahogy megpróbáltam összevetni a két teljesen eltérő rendszert, hiszen most 1 szavazatszámot néznek, összeadva a listás szavazatokat a vesztes és győztes kompenzációs szavazatokkal és arra készítik el a d'Hondt mátrix szerint a mandátum kiosztást. Így nyilván lehet ide-oda tévedés benne. De az eredmény szerintem az, hogy sem nekem, sem neked (vagyis a cikknek aminek hiszel) nem volt igazad, mert nem igaz az hogy csak 1-2 mandátumot jelentett, ellenben nem lehet azt sem állítani, hogy 4-5 mandátumos az eltérés.

Ami még nekem meglepő volt, hogy a korábbi mandátumkiosztásnál mennyire felfelé változott az eredeti területi listás szavazatok alapján elosztott arány a fidesznél, azt gondoltam, hogy a régebbi rendszerben megegyezett a százalékos értékkel.

Nem tudom miket számoltak, mit hogyan vetettek össze abban a cikkben, mert csak azt mutatták meg milyen számokat vettek figyelembe. De mint a legtöbb esetben, a válasz itt i a két véglet között volt - szerintem. De nézz utána te is nyugodtan!

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Jaj, annyira gyenge ez az "ellenzéknek nincs programja csak váltsuk le a Fideszt, és aztán?" c. lemez! Szerintem ne az m1-en és a Hír tévén tájékozódj az ellenzék programjáról, mert Bayer nyilván nem fog objektív választ adni neked erre.

Eddig is lehetett hallani mindenfélét, hogy x pártnak nincs programja, mégis csak annyit kellett volna tenni, hogy felmész a honlapjukra, és jééé, tádáááám! Ott van a "kincs, ami nincs"! :D

És ha megfigyeled, ezeknek a programoknak a jelentős része átfedésben van, vagyis nagyon sok dologban a Jobbik és a Párbeszéd, az LMP és az MSZP és a többi mind megegyezik. Vannak közös értékek, és nyilván vannak dolgok, amikben szöges ellentétek vannak. Nyilván nem egy ilyen kormányon fogják engedélyezni a leszbikusok és a melegek házasságát, örökbefogadását, még akkor sem, ha vannak az összefogásban pártok, amik támogatják, de mondjuk a Jobbik nem, és a Fidessz-KDNP-vel együtt szavazna ebben, amiben valószínűleg többségben lennének. Na bumm. Viszont van egy rakat más dolog, amiben egyetértenek, és meg tudnák valósítani. Ennek jele többek között az, hogy számos sajtótájékoztatón, ami nem csak fikázás, hanem az is, hogy elmondják, hogyan kéne, miért rossz úgy, ahogy van, ott van az össz. ellenzék, és egyetértenek. A trafikmutyi-törvény biztosan nem jött volna létre, hogy csak egyet mondjak, de tudnék még számos más példát is mondani, és ez máris pozitívum.

#22 Ez egy szokatlanul intelligens reakció, nagyon nem az a színvonal, amit megszoktam ilyenkor (személyeskedés, "index? kamulap, el sem olvasom...", nincs válasz), szóval ha nem is értünk egyet, nem esik nehezemre azt mondani, hogy le a kalappal előtted, megleptél! :)

Ami számomra felmerült, hogy számításon kívül hagytál:

- jelöltállítási rendszer megváltoztatása (korábban egy jelöltet támogathatott egy kategóriában egy szavazópolgár, most már többet, és nagyon ellenőrizhetetlen a helyzet, lásd a sok kamupártot.)

- kétfordulós választás, ami által az első fordulóban kiesett (5%-ot el nem érő jelöltek kiestek, ill. a többiben LEHETŐSÉGÜK volt a jelölteknek visszalépni, ha úgy tetszik, koordinálni. Erre jött most az előválasztás, de azért nem egészen ugyanaz, mert nem helyes, hogy civileknek adományból kell végezni egy demokratikusnak mondott állam alapvető munkáját.)

Harmadik jelentős lépés a Kubatov-lista alapján módosított egyéni választó kerületek. Ezért kellett a 2010-es irtózatos fideszes túlgyűjtés: mindenkiről lejegyezték, hogy milyen is. Nem az volt az új ebben, hogy a helyi aktivista tudta, hogy kik a szimpatizánsai, kikhez kell visszamenni, vagy ki az az örjöngő bácsi, akit jobb elkerülni a negyedik emeleten, hanem az, hogy mindenkiről készítettek egy felmérést, és ezt országosan összesítette Kubatov, ami alapján kiszámították, hogy hogyan érdemes kialakítani a választóköröket önkormányzati és országgyűlési választás szinten, hogy számukra a legjobb legyen: minél több fideszes legyen, minél kevesebb ellenzéki, és a billegőket erős fideszes evk-hoz csatolják. Természetesen valóban indokolt volt az EVK-k módosítása, hiszen időközben nagyon megváltozott a településeken a szavazópolgárok száma, de nagyon nem volt mindegy, hogy ezt milyen szisztéma, szerint módosítják.

A győztes-kompenzáció csak egy lépés volt a sok közül, nem önmagában kell nézni ezeket az elemeket, mert egymásra hatnak.

#28 Menjünk akkor sorban ezeken a felvetéseken is.

"korábban egy jelöltet támogathatott egy kategóriában egy szavazópolgár, most már többet, és nagyon ellenőrizhetetlen a helyzet, lásd a sok kamupártot"

A demokráciát nem gyengíti, hanem erősíti az, hogy sokkal könnyebb jelölté válni. Ez a változtatás teszi lehetővé azt is, hogy éppen a verseny elősegítésére nyugodtan támogathassak olyan jelöltet is, akire én soha nem adnám a szavazatomat, és közben nem kell a magam támogató céduláját arra tartogatnom, hogy a saját jelöltemnek adjam, mert esetleg nélküle nem lenne belőle jelölt és én nem szavazhatnék arra akire szeretnék. A kamupártok mindig is léteztek, az azonban, hogy vissza kell fizetni azt a pénzt amit kaptak, ha nem érik el az 1%-t, az visszatartó erő. Korábban is voltak aki,k ügyeskedtek és megléptek a törvény adta pénzzel, ez nem az új törvény sajátossága. Valóban az első választásnál többen éltek vissza a lehetőséggel, de úgy tudom azóta szigorítottak. Azonban az ha a jelölt nem kap elég szavazatot és nem fizeti vissza még sem a támogatást, az nem csorbítja a demokráciát, nem okoz sérelmet a többi jelöltnek - hiszen pont azért kellene visszafizetnie, mert nem kapott elég szavazatot. Ez pénzveszteség, de a demokrácia mindig is sokba került. A választó számára sem okoz ellenőrizhetetlen helyzetet, hiszen mindig is a jelöltek többsége olyan volt akit nem ismert, ahogy a mögötte álló pártot, szervezetet sem. A választó arra a jelöltre szavaz akit ismer - mindegy hogy másik 3 vagy 40 van még a listán.

"kétfordulós választás, ami által az első fordulóban kiesett (5%-ot el nem érő jelöltek kiestek, ill. a többiben LEHETŐSÉGÜK volt a jelölteknek visszalépni, ha úgy tetszik, koordinálni. "

Valóban. Pontosan emiatt jó az egyfordulós választási rendszer, mert az előző 20 év megmutatta, hogy sokan nem éltek, hanem VISSZAéltek ezzel a lehetőséggel. Az szdsz 1994-ben úgy lépett koalícióba az mszp-vel kormányon, hogy előtte éppen ellenük kampányolt. Ezt még meg lehetett magyarázni utána azzal, hogy hát így volt lehetőségük tenni is valamit kormányom, de az azt követő kampányokban rendre az mszp-vel szemben foglaltak állást. Nagyon sok listás szavazatot szereztek meg azzal, hogy majd nem fognak újra összeállni az mszp-vel, önállóan indítják a jelöltjeiket egyéniben, majd amikor ezt a szavazatot megszerezték, a második fordulóban sorra az mszp javára léptetté vissza az embereiket. Nagyon sok választójuk akaratával szemben.

Ehhez képest most egy tiszta játszma van. A választás előtt kell az osztozkodást, egyezkedést lejátszani és a jelölteket visszaléptetni. Minden választó tisztában lehet azzal, hogy ha együttműködik 2-3-4 párt a jelöltállításnál, akkor ők utána is együtt fognak szerepelni és nem egymással szemben. A jobbik ma azért áll olyan rosszul (többek között) mert nem tudja elhitetni a volt jobbikos szavazókkal, hogy nem része az összellenzéki összefogásnak, hiszen kénytelen részt venni nyilvánosan a választás előtt az egyeztetésekben és a jelöltek állításában. Nem tudja színleg jelölni a jobbikosokat, majd visszahívni, de korábban megszerezni sok olyan szavazatot is listán, amiket soha nem adnának nekik oda, tudva, hogy bizony, gyurcsánnyal közösködnek.

A koordinálásra most ugyanúgy van lehetőség, csak éppen ennek tudatában tudnak a szavazók dönteni a listás szavazatukról. Ez erősíti a demokráciát és segíti, hogy a valós választói akarat érvényesülhessen. Mivel az egyéni körzetekben nem szükséges a győzelemben megszerezni az 50%+1 szavazatot, így nincsenek is rákényszerítve a közös jelöltállításra. Hiszen ha a legjobb jelölt csak 31%-t szerez meg, de az több mint a második helyezetté, akkor azzal is lehet győztes egyéniben. Természetesen itt van mellette a másik oldal, hogy de hát ha csak 31% támogatta, akkor miért ő lett a győztes, hisz 69% meg nem, de a korábbi választásokon is többségében a második fordulóban dőlt el a győztes személye a 3 induló között és nagyon sokszor éppen ilyen alacsony támogatottsággal - ha az első fordulós részvételhez viszonyítod. Mert lehet hogy a második fordulóban 45%-t szerzett, de sokkal kevesebben mentek el szavazni és így majdnem ugyanannyi ember szavazata juttatta a mandátumhoz mint most azt, aki az első fordulóban győz. Persze erre is van ellenpélda, mint 2006. amikor a második fordulóban többen mentek szavazni.

"Harmadik jelentős lépés a Kubatov-lista alapján módosított egyéni választó kerületek."

Ez is egy nagyon régi mese. A fidesz a 2006-os parlamenti választás második fordulóján is nagyot tudott erősíteni, már ott sem volt egyértelműen balliberális többség, még ha valóban a végeredmény ezt is hozta ki. Az őszödi beszéd után azonban ez elolvadt és az önkormányzati választáson már nagy többséggel a fidesz nyert az országban. Onnantól kezdve egyre csökkent az mszp-szdsz támogatottsága és nőtt a fideszé. A 2009-es EU választáson már hatalmas többséggel nyert a fidesz (56%), a 2010-es választások (parlamenti, önkormányzati) pedig teljesen narancsba borították az országot - ismét. Mivel a korábbi 176 egyéni körzet helyett az új választási rendszerben csak 106 maradt, mindenképpen változtatni kellett a körzethatárokon úgy, hogy korábbi körzeteket kellett megosztani. Amikor az egyéni körzeteknél a 176-ból 173-ban a fidesz-kdnp szerezte meg a mandátumot és az önkormányzati választásokon is nagyon nagy többséggel végeztek, akkor nem volt olyan opció, ami szerint nem a fidesz lesz többségben az adott körzetben. Mindegy volt hogy hogyan húzzák meg a körzethatárokat, akkor is a fideszes többséget lehetett látni mindenhol. Mintha azon menne a vita, hogy egy árvízzel borított területen hol húzzuk meg a telekhatárokat, majd az egyik résztvevő elkezdené mondogatni, hogy direkt úgy legyen meghúzva a határ, hogy az ő földje legyen víz alatt. Hisz mind víz alatt volt, teljesen és maradt is még sokáig. ha megnézed a 2014-es választási eredményeket, ott a balliberálisok összefogásban indultak és rosszabb eredményt értek el, mint 2010-ben. Nem egy új balliberális párt vett el szavazatokat, hanem a jobbik - ami éppen velük szemben indult még akkor. Vagyis akkor sem lett volna más a választások eredménye 2014-ben, ha a korábbi körzethatárok maradnak meg.

Valóban, a győztes kompenzáció csak egy része az egésznek. Annak az egésznek ami egy új rendszer és éppen úgy vannak hátulütői és előnyei a másikkal szemben, mint annak lenne ezzel a mostanival szemben. A két rendszer nem jobb vagy rosszabb a másiknál egyértelműen, hanem másféle. Ami nekem jobb benne, az számodra éppen negatívum - és megfordítva.

A lényeg, hogy a törvény adta lehetőség szerint, a törvényes módon és a korábbi választás alapján erre felhatalmazott parlamentnek joga volt új választási törvényt alkotni. Ami most ráadásul valóban a már megválasztott képviselők által jött létre, szemben a korábbi választási rendszerrel, amit még az egypártrendszer parlamentjében fogadtak el és egyáltalán nem az ország akaratából megválasztott emberek állítottak össze. Ettől még éppen úgy ez volt a törvény és az ország legalizálta, hiszen mindenki elfogadta annak szabályait két évtizeden át, de ez nem változtat azon, hogy azt még nem a demokratikusan megválasztott képviselők hozták létre és fogadták el, az újat meg igen.