Mennyire megbízható a legszigorúbb, azaz a C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás?

Szerintem semennyire. Mindenki tudhatja, hogy bizonyos állami és közszolgálati munkaköröket Magyarországon csak a megbízhatósági és a nemzetbiztonsági szempontból fontos kérdéseket tartalmazó kérdőíveket kitöltő személyek kaphatják meg. Noha az illetékesek nem reklámozzák, az sem titok, hogy az illetékes hatóságok és titkosszolgálatok nem csak az egyes kérdésekre adott válaszokat ellenőrzik, hanem sok más szempontból is nyomozásokat folytatnak az ellenőrzés alá vont személyt illetően. Szerintem azonban az efféle "átvilágítások" inkább csak az illető jelenének és múltjának az elhomályosítására, nem pedig a megbízhatóságának ellenőrzésére alkalmasak. Ugyanis ha a kérdőíveken szereplő kérdéseket nem a célszemélyre szabottan határozzák meg, akkor az átvilágítandó egyén akár a saját tapasztalatai alapján, akár külső segítséggel viszonylag könnyen fel tud készülni a számára kedvező válaszok megadására. Aki egy kicsit is ért a kémelhárító és/vagy a biztonságpolitikai munkához, az jól tudja, hogy több ezer éves tapasztalatok és szakirodalmi leírások szerint az "átvilágítás" akkor igazán eredményes, ha a vizsgált személynek fogalma sincs arról, hogy ellenőrzés alá vonták. Mindamellett szintén rendkívül fontos, hogy a titkos ellenőrzését egy pillanatra se hagyják abba.

Mindezért szerintem a titkosított nemzetbiztonsági átvilágítást sok más ország gyakorlatához hasonlóan a kiválasztandó személlyel nem az adott munkakör elnyerésekor, hanem már akkor el kell kezdeni, amikor a célszemély még csak a leendő jelöltek titkosított listájára kerül. Így ugyanis sem egyénileg, sem pedig külső segítséggel nem tud a váratlan kérdésekre felkészülni. Nálunk viszont a rendszerváltás óta állítólag ez nem így van.