Miért nem ismerik el a nacionalisták a Tanácsköztársaság pozitív eredményeit Trianonra nézve?

Butaság amit leírtál, Magyarország ellen katonai intervenció folyt pont a Tanácsköztársaság/kommunizmus miatt. Ha ez nem lett volna nem engedélyeztek volna ilyen mértékű román, csehszlovák megszállást.

A békekonferenciára való meghívást más kormányzat is ki tudott volna harcolni, a hadsereget jelentősen demoralizálta hogy Kun Béláék a nacionalizmus helyett az internacionalizmus erőltették, sokan hagyták ott emiatt a Honvédséget mert nem akartak vörös rongyokba öltözni, egy nemzeti hadsereg sokkal ütőképesebb lett volna mint a Vörös Hadsereg.

A Tanácsköztársaság eredményei Trianonra nézve(?!)

Most arra gondolsz, hogy a nyugatiaknak még egy okot adtak az ország meggyengítésére? Mert ekkor nyugaton talán semmitől nem tartottak jobban mint a forradalom exportjától, hogy ezt elkerüljék nem hagyhattak egy kommunista országot sem megerősödni.

Igazság szerint mindenki butaságot beszél, úgy a kérdező, ahogy a válaszolók!

A trianoni határokat már a Tanácsköztársaság kikiáltása ELŐTT lényegében véve eldöntötték, innentől kezdve Károlyi, Kun Béla vagy Horthy tettei vagy nem tettei nem számítottak kicsit sem.

És azért ne felejtsd el, hogy a tanácsköztársaság és a 18-as népköztársaság prominens egyes vezetői nagy elismerésnek örvendeztek a rabló államokban.

Vegyük sorra:

Károlyi Mihály (népköztársaság):

1919. július 4-én Károlyi emigrált, Ausztriában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élt. Az emigrációban határozott szélsőbaloldalra tolódása volt érzékelhető (e folyamatnak azonban már 1919-től kezdve mutatkoztak a jelei), valamint az, hogy – igaz, használhatatlannak bizonyuló és teljesen komolyan soha nem vett – eszközévé válik részben a kisantant politikájának, részben pedig a kommunista Szovjetuniónak.

Linder Béla (tanácsköztársaság):

A Tanácsköztársaság bukása után immár a Pécsi Szocialista Párt tagjaként 1920. szeptember 23-án a megszállt Pécs polgármestere lett.[2] A választásokról a keresztény ideológiájú pártok távol maradtak, így gyakorlatilag egyedül a szocialisták szavaztak.[7] Később 1921. augusztus 14-én megalakult és 8 napot megért Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság egyik vezetője lett, de a „kikiáltáskor” már Belgrádban tartózkodott, a szerb kormány tevőleges beavatkozása érdekében, hogy az újonnan kikiáltott köztársaság a szénbányákkal és a DGT vasútvonalaival együtt a szerbekhez legyen csatolva. Nincs forrás, hogy egyáltalán visszajött-e, a menekültek 1921. augusztus 19-én hagyták el három vonattal Pécset.

Kun Béla (tanácsköztársaság):

1921–1936 között a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának a tagja. 1925-ben és 1930-ban a KMP végrehajtó bizottságának tagjává választották. A KMP-ben végzett munkájával összefüggésben többször járt illegalitásban Ausztriában, Csehszlovákiában és Németországban. 1928-ban Bécsben felismerték és letartóztatták, Magyarország kérte is a kiadatását, de az osztrák és a nemzetközi munkásmozgalmi tiltakozások hatására, valamint Bécs akkori szociáldemokrata polgármesterének nyomására[17] végül erre nem került sor. Visszatért a Szovjetunióba, ahol tovább folytatta kominternes munkáját: az agitációs-propaganda osztály, a közép-európai, majd a balkáni titkárságot vezette. 1937. június 29-én Sztálin parancsára letartóztatták (valószínűleg azért, mert egy ideig kapcsolatban állt Trockijjal), és koholt vádak alapján elítélték. Halálával kapcsolatban két verzió is létezik: az egyik szerint 1938-ban kivégezték,[1] a másik szerint egy évvel később egy moszkvai börtönben halt meg. 1955. július 2-án rehabilitálták.

(forrás: wikipedia)

Ha a Horthy előtti két vezetés teli volt árulókkal és kommunistákkal, mégis mit tegyen egy becsületes nacionalista?