Ha nálunk is lenne vagy lett volna hasonló nemzeti függetlenségi fellángolás mint 1991-92-ben a mostani Horvátországban vagy Szlovéniában akkor mostanra már mi is legalább olyan jól élnénk mint ők?

Ugye náluk nem kompromisszumos rendszerváltás volt, hanem ugye másképpen vívták ki a szabadságukat és függetlenségüket. Erre egyébként természetesen azt mondjuk, hogy ez nem jó irány , mert az erőszak erőszakot szül és akkor mindenki vesztes. Viszont akkor mi a nyitja, hogy ők sokkal jobban élnek mint mi , mikor náluk nem is kicsi harcok voltak és nálunk meg szerencsére végig béke és kiépítettük az idő alatt a kapcsolatainkat a nyugati országokkal a mai EU-val tulajdonképpen. Viszont mégis ők élnek jobban ,pedig jóval fiatalabb a demokráciájuk és ráadásul a romok alól a semmiből felépítették az országukat. Természetesen Isten őrizz, hogy nálunk még csak hasonló is lenne vagy Isten áldása, hogy nem volt. Ellenben a túlzott kompromisszum készség sem jó ezek szerint, tehát érdekeinket legalább a békés és demokratikus keretek között nem kellene kissé erélyesebben képviselnie és igényelnünk a hozzájuk hasonló jólétet?