Mitől lett sok magyarnak ilyen nagy arca a nyugatiakkal szemben?
Sokáig az volt, hogy mindenáron utol akarjuk érni a Nyugatot.
Mostanra meg sok magyarnak elege lett ebből, és elkezdték úgy érzi, vagyunk mi is ugyanolyan jók, sőt különbek. Nem kell nekünk folyton őket lesni.
Elárulom: Nyugaton is vannak hibák, főleg manapság, de még így is fényévekre vagyunk tőlük, lemaradva. Ne áltassuk magunkat hamis önérzettel!
Tessék nyelveket tanulni és sokat olvasni idegen nyelven, utazni, világot látni.
A magyarok a nyugat felé nyitáshoz is úgy álltak hozzá, mint minden máshoz: ez sima ügy lesz, mi kisujjból kirázzuk. Aztán szembejött a valóság, hogy itt bizony komolyabbnak kellene lenni, nem ügyeskedni, nem kiskapukat keresni, hanem betartani a törvényeket és a szabályokat, tanulni kellene piálás helyett, könyveket olvasni, képezni magunkat, fejlődni, gondolkodni, tervezni, stb.
Amikor ezzel szembesültek, nem tudták önmaguknak beismerni, hogy bennük van a hiba, inkább keserűségükben befelé fordultak és elkezdték gyűlölni azokat, akik jobbak náluk és nem tudják őket utolérni. Kitalálnak maguknak mindenféle alibit, hogy miért a másik a hibás és miért nem ők. Erre azért van szükség, mert a törékeny önbizalmukat végleg összeroppantaná, ha be kellene ismerniük a gyengeségüket. Tudat alatt persze ők is tudják, de tudatosan nem képesek elfogadni. Itt tartunk jelenleg.
#3
Na de az általad sorolt népek nem is olyan mentalitással vannak megáldva, mint a mieink.
Winston Churchill mondta, a múltat a jövőbe vezető ugródeszkaként kéne használni, nem pedig díványként -azaz ürügynek a nosztalgiához.
#2
Ez a kövér ember dilemmája a fogyókúrával. Tudja magáról, hogy van rajta 60 kiló felesleg, amit le kellene adni, mert később súlyos egészségügyi kockázatai lesznek és kövérként amúgy sem tud olyan szinten érvényesülni az életben, mintha fitt lenne, de annyira kényelmes egész nap zabálni és dögleni, hogy majd mindig másnap kezd bele a fogyókúrába és az edzésbe, de ma még kiélvezi, hogy szabadon zabálhat. Aztán persze másnap sem kezd bele, mert mindig majd másnap változtat az életén.
A magyarok is pont ezt csinálják már 30 éve.
Elege lett, mert azok hazudták a legjobban, hogy dübörög a gazdaság meg már csak pár év és bevezetjük az eurót akik alatt a legjobban leszakadtunk a régiós versenytársaktól.
Mostanra szerintem helyesen elég sokan rájöttek, hogy ahhoz, hogy utolérjük vagy legalább megközelítsük a nyugati életszínvonalt hosszú éveknek el kell telnie és keményen kell dolgozni, amit egy 40-50-es korosztály már nem biztos meg fog élni.
Amúgy ezt a fényévekre való lemaradást mire érted az anyagiakon kívül? Csak azért, mert Angliában jobban keresnek én nem érzem magam kevesebbnek. Nem csak anyagiak kellenek a jóléthez. Az hogy átlag magyar kimegy és semmiről semmi fogalma sincs és emiatt azt hiszi, hogy micsoda jólét van kint az egy dolog. De ennek a nagy ugrásnak tudsz 5-10 évig örülni, utána ha nem kapod meg azt a szolgáltatást amihez hozzászoktál, mert mondjuk megszorítások vannak akkor hiába jobb mint a magyar csak nem fogsz neki örülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!