Magyarországon a Holokausztot a Tanácsköztársaság ügyei miatt lehetett olyan könnyen átvinni?

Az a gond, hogy a mai ismereteinkkel próbálsz meg megítélni egy 100 illetve 70 évvel ezelőtti korszak eseményeit úgy, hogy nem ismered az akkori korszellemet.

Csak, hogy mondjuk neked egy példát. Kicsit több, mint 10 évvel ezelőtt az ország többsége azt mondta, hogy azok az emberek akik vezetik az országot, alkalmatlanok és rossz irányba vezetik az országot. Néhány héttel ezellőtt pedig Budapest főpolgármesterének választották meg Karácsony Gergelyt, aki az elmúlt hetekben a 10 évvel ezelőtt időszak felelős vezetőit emelte ismét felelős pozíciókba Budapesten. Pl. Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere lett a BKK igazgatótanácsának vezetője.

100 évvel ezelőtt a frontról a nélkülözésbe hazaérkező katonaként vajon megfogható lettél volna propagandával, hogy egy új rendszerben a kommunizmusban mindenki egyenlő lesz és amikor majd mindenki legjobb tudása szerint dolgozik, akkor egyenlően, és szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból? Az már más kérdés miként került ez megvalósításra a tanácsköztársaság idejében, és kik voltak akkor felelős vezetői pozícióban.

Ugyanez igaz a 75 évvel ezelőtti időszakra is. Horthy nem volt antiszemitább az átlagnál, ami jellemző volt akkoriban Európában.

Szerintem semmi köze nem volt a kettőnek egymáshoz. Ráadásul az átlag embert nem nagyon érintette a Tanácsköztársaság, sőt az alsóbb rétegek számára még pozitív is lehetett.

Németeknél pedig nem volt Tanácsköztársaság, s ott még könnyebben átment.

Nem lehetett "könnyen átvinni". A német megszállás kellett hozzá.

Egyébként "köztudomású volt", hogy -egy kivételével- az összes népbiztos zsidó szármázású volt. Ezért kereste fel a főrabbi Horthyt budapesti bevonulása előtt, hogy ne a zsidóságnak kelljen bünhődnie. Horthy válasza: "aki nem követett el bűncselekményt, nem kell tartania megtorlástól". Még a népbiztosokra sem szabtak ki halálos ítéletett - '19-ben egy népbiztos halt meg, aki fegyveresen ellenállt az elfogásnál.

5-öshöz:

Javítás: A bíróság 1920-ban 4 népbiztost halálra itért, de egyiküket sem végezték ki, '21-ben szovjet-magyar fogolycsere keretében átadták őket a Szovjetúniónak.

Azért ment könnyen, mert az antiszemitizmus szerves része volt az akkori magyar politikának.

Ebben persze a Tanácsköztársaságnak is szerepe volt: jelentek meg kiadványok, amelyek a Tanácsköztársaság főszereplőinek zsidó mivoltát hangsúlyozták, és a trianoni országvesztés súlyosságát is a proletárdiktatúra gyalázatával hozták összefüggésbe. De kicsit visszább is tekinthetünk: pl. míg a hagyományos feudális társadalomban a zsidók, idegen elemként, nem igazán rúghattak labdába, addig a XIX. század végére egyszer csak ők lettek a kapitalista átalakulás legnagyobb nyertesei. Ez is táplálta az általános ellenszenvet velük szemben.

1944-be ugorva, a "német megszállás kellett hozzá" kérdése:

Amit az utókor "német megszállás"-ként értékel, ott jogilag annyi történt, hogy egy szövetséges ország katonái bevonultak Magyarországra. Amit akár úgy is lehetne magyarázni, miszerint azért jöttek, hogy megerősítsék a védelmet a közelgő szovjet előrenyomulással szemben. Persze tudjuk, hogy a valódi cél az volt, hogy nyomatékosítsák Magyarország szövetségesi kötelezettségeit, miután tudomást szereztek az angolok felé tett különbéke-tapogatózásokról. (Konkrétan az angolok szúrtak hátba minket, szándékosan szivárogtatták ezt ki a németeknek. Arra spekulálva, hogy a Magyarországra bevonulás majd megosztja a német haderőt, így gyengébb lesz az ellenállás a nyugat-európai partraszállásnál...)

Amikor bejöttek a németek, Eichmann-nak lehetett ugyan olyan küldetéstudata, hogy az utolsónak megmaradt jelentősebb európai zsidó közösségen is kivitelezi a "végső megoldást". De eredetileg nem ezzel a megbízással érkezett (az akkori hadi helyzetben, a németeknek kisebb gondja is nagyobb volt annál), hanem hogy megegyezzen a magyar kormánnyal a német hadiipar számára kölcsönadandó zsidó kényszermunkásokról. Erre volt a magyar kormánynak az a válasza, hogy a munkaszolgálatosokra szükségünk van, a többit viszont vigyétek, ne is hozzátok vissza, majd kiválogatjátok, kit tudtok dolgoztatni.

Akkor került képbe Auschwitz-Birkenau, mint a legközelebbi ilyen célú létesítmény, amit rohamléptekben ráztak ismét gatyába, mert egyébként nem készültek már ott ilyen "feladatra".

Magyar résztől pedig úgy zajlott az egész, hogy a már régóta meglévő (és Németországon kívül csak itt létező) magyar zsidótörvények alapján (amelyek a nürnbergi törvényeknél is szigorúbbak voltak, ugyanis a vallásos zsidókra, kikeresztelkedett zsidókra, félzsidókra megkülönböztetés nélkül ugyanazok a rendelkezések vonatkoztak...) megjelölt embereknek, magyar hatóságok hoztak rendeletet az összegyűjtéséről és deportálásáról, és hajtották is végre azt. Ami messze nem ugyanaz a tényállás, mint amikor a tényleges értelemben elfoglalt területeken végeztek német csapatok etnikai tisztogatást.

A végeredmény pedig ismert.