A magyar ember miért állít szobrot az országot megszálló idegeneknek?

"Mikor volt a törökök előtt Habsburg király Magyarországon?"

Habsburg Albert volt az első Habsburg uralkodó Magyarország trónján 1437-39. között. Illetve később fia, V. (Utószülött) László is magyar király lett 1444-57. között.

Az a baj, a XIX. században megjelent nemzet fogalom alapján próbálsz megítélni egy XVII. századi eseményt.

A Magyar Királyságban egy rendi nemzet volt, amely élén a király állt, alatta a főurak, nemesek, akik a lakosság töredékét adták, míg a többség jobbágy volt, ők nem tartoztak ebbe a rendi nemzetbe. Az egész nem nemzetiségi alapon szerveződött, a király és a főurak nyelve sem a magyar volt már régóta. Az Árpád ház kihalásával eleve nem magyar volt a király, de az Árpád házi királyok is anyai ágon sokféle uralkodóház rokonai voltak. Nem volt olyan, hogy a "magyarok" vagy az "osztrákok" vették vissza Budát. A Magyar Királyság törvényes királya vette vissza. Aztán a XIX. században a nemzetfogalom létrejötte megkérdőjelezte ezt a királyságot, de mellesleg az osztrákok is megkérdőjelezték Bécsben a császár hatalmát. De az sokkal később volt.

Emellett a 3 részre szakadtság sokat ártott az országnak.

Ha túlegyszerűsítjük a problémát, bármeddig el lehet vitázni róla. Körülbelül olyan, mintha öt kilométerről azon vitatkoznánk, a távolban látható erdőben a bükk vagy a tölgy a több. Oda kell menni megnézni. A szobrokat is közelebbről kell szemlélni.

Szobrot ritkán állít kis közösség (van rá példa de elenyésző). Szobrot állam állít. Az állam vezetőkből áll, akiknek van egy szemléletük. Ezt szeretnék igazolva látni, keresnek történelmi helyzetet és szobrot állítanak valakinek. Aki az ő gondolatikat szimbolizálja.

Horthy nem fényes alakja a történelmünknek, most mégis sokféle módon van szobra a rendszerének, neki magának is. Mert Orbán így kívánja demonstrálni, hogy ő "ezt a szisztémát" tartja jónak. Sztálinnak hasonló okokból Rákosi állított emléket, Rákosi ment, a Sztálin szobor is ment, pedig a rendszer, amit képviselt, maradt. Csak már nem Sztálin fejezte ki.

Van egy másik oka is a szoborállításnak. Egy történelmi esemény lehet önmagában jó és rossz, de van hatása, ami szintén vagy jó vagy rossz. Szobot állítunk Savoyainak, mert jelentős szerepe volt Buda visszafoglalásában (meghatározó). Ezért érdemel ott szobrot. Történetesen ő osztrák volt, a Habsburg birodalom főura és katonája, de pusztán ezért nem jött volna ide. Szét kell választani egy ember tettét és nemzete vezetőinek tettét. Azért a Habsburgokat szimbolizáló jelkép nincsen. Ez se egyszerű, mert Habsburg Ottó egyértelműen Ferenc József leszármazottja, mégis nagy tisztelet övezte. Nem a származása, hanem azon tettei miatt, amelyek nekünk fontosak voltak. Csak mondom, senkit sem zavar, hogy fia, György a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Van még egy szempont. Az idők változnak, a szövetségek is. Ötven éve a franciák ellenségek voltak, ma barátok. Ötszáz éve a törökök hódítók, ma fontos üzleti partnerek (Orbán és Erdogan "barátsága" nem számít, mindkettő múló rosszullét a nemzete életében). E fontossági módosulások a korábbi ellenségeskedés megszűnésének valami kézzelfogható jelét igénylik. Ezért ha Budán nem is, de Szigetváron, az azt elfoglaló Szulejmánnak van szobra. Nem az elfoglalást jelképezi, hanem a megbékélést. Ugyanez a szerepe annak, hogy ellenségek egymás temetőjét ápolják. Van német (náci) temető itt, van orosz temető sokfelé az országban és van orosz temető (jóval nagyobb megbecsüléssel) Nyugat Európa számos országában, ahogy a Donnál van magyar temető. Ugyanezért szoktak visszaadni koronát, zászlókat, jelentős nemzeti kincseket országok egymásnak.

A világban minden változik, és az a természetes, ha a múltat ugyan el nem felejtjük, helyén kezeljük, de a mában élünk, mai kapcsolatainkat mai hasznosságuk alapján ítéljük meg.