Fidesz-hívők, mit szóltok ahhoz, hogy a "dübörgő gazdaság" ellenére mostanában rekord gyenge a forint?

Visszakérdezek. Kérdező, szerinted hogy lehet, hogy majdnem csődbe ment az ország, csakis az imf soha nem látott nagyságú hitele mentette meg tőle a gazdaságot 2009-ben, ha addig olyan erős volt a forint?

Hogy lehet, hogy a mostaninál sokkal erősebb forint volt, miközben tömegesen mentek csődbe a vállalkozások, a munkanélküliség 10% felett volt és a devizahitelesek a teljes csőd, kilakoltatás és adósrabszolgaság réme előtt álltak éppen?

Nem gondolod, hogy netán nem a forint erősségétől függ a magyar gazdaság állapota és fejlődése, hanem a külső tényezőktől? Hogy itt az országban a gazdaság eredményeit az emberek akkor látják és érzik, amikor az árfolyamtól függetlenül van munkájuk, egyre többet és többet keresnek évről évre, többet tudnak vásárolni, utazni, költeni és nem munkanélküliség, hanem munkaerő hiány van a növekvő fogyasztás, beruházások számának emelkedése miatt?

Amúgy azt tudod, hogy milyen szempontjai vannak a versenyképességnek? Hogy éppen ott versenyképesebb a gazdaság ezen mutatók szerint, ahol a cégek tudnak könnyebben nagyobb haszonra szert tenni és nem ott ahol a kisemberek élnek jobban? Hogy vannak olyan pontjai ennek a mutatónak, ami éppen hogy nem tetszene neked ha javulnának - mert az neked, mint munkavállalónak rosszabb lenne?

" A WEF 2004-es jelentésében azonban már egy újabb, az előbbi két indexet egyetlen indexbe összevonó versenyképességi mutatószámot vezetett be, az ún. Global Competitiveness Index-et, vagyis „Globális versenyképességi mutatót”, amely tehát a korábbi „Növekedési” (GCI) és „Üzleti” versenyképesség (BCI) kombinációja. Ez már egybemossa az országok fejlődésére vonatkozó „világgazdasági” és a vállalatok piaci versenyképességére vonatkozó „világpiaci” versenyképesség tartalmát. Ezáltal egyrészt azt a benyomást kelti, hogy ami jó a vállalatoknak, az eleve jó az adott országnak is, vagyis elősegíti annak társadalmi fejlődését, vagy legalábbis gazdasági növekedését, sőt, természeti környezete védelmét is, így fejlődésének fenntarthatóságát is. (Holott sok esetben a vállalatok javára hozott intézkedések, illetve számukra kedvező körülmények éppenséggel káros hatásúak is lehetnek a társadalmi fejlődésre és annak fenntarthatóságára nézve!) Másrészt ily módon keverednek a fejlődést, illetve világgazdasági pozíciót hosszabb távon meghatározó tényezők és a vállalatok rövid távú működési feltételeire vonatkozók....bármennyire is imponáló a „szakaszok” és az „átmenetek” sokféle jellemzőinek számszerűsíthetősége és ezáltal az országok tárgyilagosnak tűnő mutatószámok alapján való rangsorba állíthatósága, valójában a felhasznált adatok zöme kérdőíves felmérésekből származó és nagyrészt szubjektív megítélésre támaszkodó adat.15 Nem kevésbé önkényes, még ha logikusnak tűnik is, a „pillérek” komponenseinek meghatározása és a fejlődési „szakaszok” szerinti súlyozás. A fejlődési „szakaszok” fenti megkülönböztetése pedig nemcsak leegyszerűsített, de némileg félrevezető is, hiszen az „elsődleges termelési tényezők” (a természet, a munka és a tőke) szerepe a későbbi szakaszokban sem csökkent, különösen a hatékonyság alakulása szempontjából, az innovációk forrása pedig mindig az élő emberi munka volt.

Miként a fentiekből is kitűnhetett, az országok versenyképességének mérésére alkalmazott mutatószámok kialakult gyakorlata még a „nemzeti versenyképesség” fogalmának leszűkített gazdasági értelmezése alapján is több szempontból kifogásolható, hiányosnak és egyoldalúnak mondható.

Mindezek alapján jogos kételyek merülnek fel az országok versenyképességi rangsorát illetően is – nemcsak tényleges fejlettségi szintjüket és fejlődésük ütemét vagy irányát tekintve, hanem a gazdaságra korlátozott, sőt pusztán piaci versenyképességük vonatkozásában is. Az országok versenyképességük szerint történő rangsorolása egy-két vagy csak egyetlen összetett mutatószám (mint amilyen a GCI) alapján önmagában véve is igen leegyszerűsítő."

[link]

Valahol igaz, hogy egy eszköz árfolyama megmutatja, hogy milyen értéke van a mögötte lévő dolognak és milyen az iránta érzett bizalom.

Ez a dolog lehet egy tőzsdére vitt cég és akkor a részvényei mutatják az értékét.

Kockák kedvéért, lehet ez cryptocurrency, ami a beleinvesztált pénzösszeget, közvetetten a bizalmat mutatja.

Lehet ez a dolog egy ország és akkor a fizetőeszköze mutatja a gazdasági teljesítményét és az iránta tanúsított bizalom mértékét. Például, ha a külföldi befektetők úgy ítélik meg, hogy egy adott ország gazdasági teljesítménye jobb lesz, jobb hozamokat lehet majd elérni, akkor nagyobb bizalommal vannak iránta és szívesen fektetnek be abban az országban, a pénzügyi spekulánsok is szívesebben veszik a fizetőeszközét, mert az árfolyam növekedésére és a későbbi haszonra számítanak. Ezeknek a következményeképpen elkezd erősödni az adott országnak a fizetőeszköze. Ha viszont nincs bizalom, a befektetők borúlátóak egy országgal kapcsolatban, akkor a fizetőeszköze gyengülni fog. A kormány helyében ezt az „erősödik a gazdaság” mantrát a külföldi befektetőknek reklámoznám az átlag magyar helyett (az átlag mint látjuk csak azt érzékeli, hogy sorvad a megtakarítása és alig, vagy semmit kamatozik, ha leköti és lehet, hogy ő is inkább Euro-t vesz, mert még azzal is jobban jár).

A forintárfolyam egyáltalán nem mutatja meg, hogy mennyire versenyképes a gazdaság, és a stabilan gyenge forint kifejezetten jó a nagy exportkitettséggel rendelkező magyar gazdaságnak. Különösen, hogy a kormány évek óta keményen (és elég sikeresen) dolgozik rajta, hogy minél inkább forintban legyünk eladósodva. Ez az előfeltétele ugyanis a forint észszerű gyengítésének, ami a gazdaságnak általában jót tesz.

A kérdés tehát vagy trollkodás, vagy butaság.

Magyarország import-export aránya egyensúlyban van; nem elhanyagolható tény, hogy az exportáló cégek azon kívül, hogy belföldre is szállítanak, a gyártáshoz és a termeléshez importálniuk is kell nyersanyagokat és eszközöket. Elmondhatjuk, hogy nem kifejezetten export ország. Ezért nem állja meg a helyét, a forint romlást az exporttal indokolni.

A trükközés, a spekuláció és a számokkal trükközés már inkább meglátszik a forinton.

Nyilván költenek az emberek bizonyos dolgokra akkor is, ha drágulnak, csak egyre kevesebben. Sokan panaszkodtak nyár elején, hogy ha külföldre akarnak menni nyaralni, akkor drágább lesz a pénzváltás, erre egy bizonyos politikus azt a cinikus választ adta, hogy akkor nem kell külföldre menni, lehet nyaralni belföldön is. Ez nagyon nem szimpatikus megnyilvánulás, bár már megszokott.

Valaki egy másik kérdés alatt már azt akarta nekem beadni, hogy ha javulna a forint, akkor kitörne a káosz, cégek mennének tönkre, emberek válnának földönfutóvá. Kész vicc, ezen csak nevetek. 10 éve vállalkozok, amikor 2 éve csoda folytán volt egy javulási időszaka a forintnak, akkor sem én sem az ügyfélcégek nem érezték hátrányát, sőt inkább az előnyét, nekem akkor volt egy nagyobb eszközvásárlásom külföldről. Mint tudjuk, az USA sem ment tönkre abba, hogy nagyot erősödött a dollár az elmúlt másfél évben. Dehát a magyarság fordítva gondolkozik, talán ezen kellene változtatni és akkor sokkal sikeresebb ország lennénk.