Egy diktatórikus államban, mint anno a náci és a szovjet rendszerek, hogyan tudtak az ellenséges hírszerzők beépülni?

"beszervezik helyi emberekből, vagy egyenesen azok keresik meg őket, hogy pénzért hajlandóak átadni ezt-azt."

Pontosan hiszen ne felejtsük el, hogy diktatúráknál ritka az, hogy mindenki nyertes, lesznek vesztesei is a rendszernek, persze a túlélésért alkalmazkodnak a rendszerhez, de közben információt szolgáltatnak az ellenségnek.

A hírszerzésnek több vetülete van, egyrészt általános információk szerzése, amire adottak a lehetőségek, bár olyan kémmizériában, amilyenben a szovjet társadalom leledzett, ez sem volt mindig egyszerű, előfordult még az is, hogy dezinformációs céllal a saját térképeiket is meghamisították az oroszok, a saját polgáraik bosszúságára.

Konkrét, de viszonylag kis értékű információkat, mint mondjuk egy hajó, vagy egy konvoj kifutását és ilyen általános jellegűeket, mint azt már említettem, lehetett beszervezett informátoroktól szerezni, de az igazán fontos értesülésekhez hozzájutni szinte művészet volt, egy egy fontos ügynököt olyan pozícióba juttatni, hogy hozzájusson a rendkívül titkos és fontos hírekhez, egész csapatmunka volt, hatalmas támogatással, ilyen volt Sorge

[link]

Vagy a Lucy féle hálózat vezetője Radó Sándor, alias Dóra

[link]

Amely hálózat egy fontos hírszerző jelentéseit is továbbította Moszkvának, aki egyesek szerint nem más, mint maga Bormann volt a német pártkancellária vezetője.

Ezeknek a szuperkémeknek az imidzsét alaposan megkomponálták és nagy fáradtsággal és költséggel hitelesítették, amely nemegyszer megtérült. (- volna, ha felhasználták volna az értesüléseket, de ez nem minden esetben volt így.)