A II. világháború miért nem a kapitalista és a szocialista rendszer egymás közötti mély ellentéte miatt tört ki hanem a kapitalista társadalmon belül?

Mondjuk a hitleri Németo. gazdasága végülis kapitalista volt, de azért rendelkezett egyedi vonásokkal, például az állam ráhatása sokkal nagyobb volt, mint normál kapitalista országok esetében.

Egyébként a különböző gazdaságpolitika ritkán ok egy háborúra. Egészen jól elnézték Hitler tevékenységét, csak akkor tettek katonai lépéseket, amikor Lengyelo-t támadta meg. Előtte már bekebelezte Ausztriát, elfoglalta Csehországot.

A kérdésed egyik része sem teljesen igaz. A nemzetiszocialista rendszer eleve csak részben volt kapitalista (voltak magáncégek, de erős állami befolyás, protekcionizmus volt). Tehát a tengelyhatalmak legjelentősebb országa nem igazán "kapitalista társadalom" volt. A másik oldalon pedig a Szovjetunió a legkevésbés sem volt kapitalistának tekinthető.

Másrészt ugye nem volt egy erős szocialista/kommunista tengely, az már csak a háború után jött létre, mindenki a Szovjetunió ellen akkor eléggé egyesélyes meccs lett volna...

"Ugye az Ön 74%-ban hasznos válaszai nem feltétlenül történelmi jellegű kérdésekre adott válaszok mert az én kérdésemre adott válasza meglehetősen zagyva és érthetetlen ebből kifolyólag teljes mértékben értékelhetetlen vagyis 0%-ban hasznos."

A kérdésed volt zagyva és ha nem is érthetetlen, de értelmetlen. Én próbáltam h.ulye kérdésre értelmes választ adni, konkrétan mi érthetetlen abból, amit írtam?

"Véleményem szerint a világháború hosszú idő óta érlelődött és sokféle bonyolult ok váltotta ki. A leglényegesebb okok magának az imperializmusnak a természetében gyökereztek, a kapitalista államok gazdasági és politikai fejlődésének egyenlőtlenségében, amiből elkerülhetetlenül következett a világuralomért való éles küzdelem."

Nekem meg az a véleményem, hogy a második világháború fő oka az volt, hogy rosszul zárták le az elsőt. Ugyanezek a kapitalista államok a 2. világháború óta nem véletlenül nem estek egymásnak.

Az első világháború borzalmai után senki sem akart háborút.

A szovjet és a kapitalista világ ellentéte megvolt, de ilyen méreteket nem öltött, hogy ebből háború születhessen, kivéve Hitlert, akinek szovjetellenessége akkora volt, hogy ezt is bevállalta, persze más motivációja is volt, például a területszerzés, a lebensraum elmélet alapján.

A nyugati világ döbbenten látta, hogy Hitler sorra felrúgja a korábbi békeszerződés elemeit és folyton követelődzik, fenyeget, ezt a szudéta vidék annektálásakor elnézték neki, illetve a demilitarizált övezetbe a behatolást és az osztrák Anschuss-t is korábban, de egyre feszült a húr, amely a brit szövetségessé vált Lengyelország megtámadásakor elpattant.

A szovjetek korábban szövetségi ajánlatokkal bombázták a nyugati diplomáciát, amely éppen a szovjetellenessége miatt erre nem volt akkor még hajlandó.

Hitlernek végül pont ez a kommunista ellenessége lett a veszte, mert ha nem támadja meg az oroszokat, helyette inkább a brit pozíciókra fókuszál, mondjuk nagy erőkkel Afrikára és nem esik neki az oroszoknak, akkor más lehetett volna a világháború vége, hiszen a Barbarossa terv megindulása előtt szinte szövetséges státuszba kerültek egymással, teljes meglepetés volt mindenki számára és nagyban dominált benne az az ellentét, amit éppen kérdezel.

A brit - szovjet szövetség is csak a közös háborús ellenség ellenében jöhetett létre, az ellenésem ellensége a barátom, különben szó sem lehetett volna róla.

Később azért jött létre a hidegháború, mert mind a szovjetek, mind az USA és a nyugati nagyhatalmak (NATO) olyan erőre tettek szert, amellyel egymás puszta létét fenyegették atomháborúval, korábban ez nem állt fenn ilyen mértékben.