Afrikában miért olyan nagy a szegénység?

Országonként változó okai lehetnek, de alapvetően olyasmiről van szó, mint amit 1-es írt. A jelenkori állapotok kiinduló oka az ipari forradalom, ami sok tényező együttállásának köszönhetően Angliából indult. Európa ekkoriban leigázta kb. az egész világot és erővel visszatartotta a fejlődést.

Sok afrikai ország csak az elmúlt 50-70 évben tudott ebből kitörni, rengeteg a háború, a polgárháború. (Csak egy kevésbé releváns példa, de jól érzékelteti a helyzetet: Szenegálban a franciák törvényleg tiltották a helyieknek, hogy filmet forgassanak 1960-ig) Akik ebből szerencsésen kimaradtak, ott látszik, hogy sokkal magasabb színvonalat sikerült elérni.

Valóban igaz, hogy az afrikaiak nincsenek munkához szokva, de ennek éghajlati okai vannak.

Gondolj bele, hogy harminc fokos kánikulában már csak szuszogunk, ennek oka az, hogy a testünket fűteni jobban tudjuk, mint hűteni, a 36-37 C fok az emberi test hőmérséklete, ha negyven körül van a klíma által, akkor az a négereknek is sok.

Trópuson nem lehet nyolc órát dolgozni, abba bele lehet halni, de valóban nem is volt rá annyira szükségük, a dús növényzet és a bőséges állatvilág elegendő életlehetőséget adott annak a viszonylag kis számú bennszülöttnek, akik a rengeteg kórság, nyavalya és nehéz életkörülmények közepette életben maradtak régen.

A modern orvostudomány vívmányai lehetővé tették és teszik a drasztikus szaporodásukat, ami nem ezekre az életkörülményekre alakult ki, hanem arra, amikor a gyermekek hullottak a gyermekbetegségekben, de ma mindenki megkapja az oltásokat, így életben maradnak és mivel kulturálisan még nem jutottak el a születésszabályozáshoz, túlszaporodnak és a meglevő erőforrásokat nem tudják kihasználni a primitív gazdasági, technológiai háttérrel.

Gépesítés nélkül meg képtelenség ott dolgozni, minden energiájuk saját testük hűtésére van fordítva.

Azért is olyan jó a fizikumuk a négereknek, mert a legcsekélyebb mozgás is vasszervezetet igényel abban a régióban, ahová alkalmazkodtak.

Munka nélkül nincs gazdagodás, de még ott is, ahol megszervezik a munkát, társadalmi elmaradottságukból kifolyólag ki lehet a munkásokat is semmizni, jobban, mint a világ más vidékein.

A társadalmi fejlődés útját végig kell járniuk, még ha gyorsított tempóban is tehetik, hiszen előttük van a már megtett utak példája, de számos visszahúzó erővel is szembe kell nézniük, amelyeket most nem részleteznék, mert túl sok van belőlük, de nagyjából amúgy is mindenki ismer közülük jó néhányat.

Az #5 válasz felszínes megfigyelésből levont téves következtetések sora és semmi köze a valósághoz. Az első válasz leírta a lényeget. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy mondjuk Afrika nagy kontinens sokféle lehetőséggel. Ezért a gyarmatosítása is eltérő volt, az ott élő emberek lehetőségei is eltérők voltak, a fejlődés is változatosan alakult.

Két példát említenék arra, hogy vajon tényleg a képességek, vagy inkább az (emberi) körülmények a felelősek.

1. Amerikai tudósok kíváncsiak voltak arra, milyen feltételek szükségesek a cselekvéshez. Kerestek egy afrikai falut, ahol még senki nem volt még csak másik faluban se. Ott összeszedtek kb. 30 db 8-15 éves kölyköt, a kezükbe nyomtak egy laptopot, adtak hozzá egy rakás akkut és szó nélkül elmentek. Nagyjából 2-3 hónap múlva visszamentek. A gyerekek használták a asinát. Jó párnak fel volt törve az operációs rendszer. Találtak olyant, amibe beleírtak (átírták az op rendszer egy részét). Ennyit arról, mire képes az emberi agy.

2. Valahol Kongó belsejében volt egy népcsoport, amelyik nem ismerte a kereket, mikor a gyarmatosítók megtalálták őket. Ez megdöbbentő volt, megtanították őket, 400 év múlva még mindig nem használták a kereket. A múlt század közepén felszabadultak, a közben kiépültek utak, a közelben volt (vagy 100 km) volt e Kongón egy nagy kikötő. A nép fél év alatt kereket használt. Miért? Megvizsgálták. A terület ingoványos volt. csónakon, fejen hordták az árut, semmiféle járművet nem lehetett használni. A gyarmatosítók kiépítették az infrastruktúrát, de mindent ők uraltak, minden annyiba került, amit ők mondtak. Nos, a népnek addig szüksége nem volt a kerékre, utána meg érdeke nem volt bagóért eladni az árut. Mikor felszabadultak, a saját uraik lettek, villámgyorsan használni kezdték azt, aminek most már volt értelme.

Az emberek cselekvését a felismert érdek mozgatja. Mindig azt teszi, amit pillanatnyilag érdekének lát. Hogy nem "helyesen" cselekszik, az csak egy másik nézőpontból van így, a sajátjából soha.