Miért hiszik azt sokan, hogy a 7 cikkely szerinti eljérás meginditása csak a kormány migrációs politikája miatt van?

Én a 3. cikkelynél látnák 1-2 kérdőjeles dolgot, amitől joban félnék.

3) Korrupció és összeférhetetlenség

A megállapítások forrásai a GRECO, az EBESZ, a Nyílt Kormányzati Együttműködés, az OLAF. A főbb kritikák vegyesen:

A képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos valós szankciók nincsenek, ahogy azok online átláthatósága és kereshetősége is hiányos.

A választásokra felhasznált kampánypénzek forrásáról csak a választások után kell nyilatkozni, ami lehetetlenné teszi, hogy a választók a választáskor tudják, jogszerű vagy jogellenes kampány után mennek-e szavazni.

A magyar kormány 2016 decemberében kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködésből, amely mintegy 75 országot és több száz civil társadalmi szervezetet fog össze, de annak nem tagja az összes uniós tagállam.

Magyarországon 1996 óta folyamatosan csökkent a kormányzati hatékonyság, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban, minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekintetében.

A korrupció kapcsán tett megállapítások

Magyarország a GDP-je 4,4%-át vagy az állami beruházásainak több mint felét kitevő uniós finanszírozásban részesül

2016-ban a közbeszerzési eljárások 36%-án egyetlen érvényes pályázat volt

A 2013 és 2017 közötti időszak vonatkozásában az Unión belül Magyarország tekintetében a legmagasabb az OLAF strukturális alapokkal és mezőgazdasággal kapcsolatos pénzügyi ajánlásainak százalékos aránya

2017-ben az OLAF „súlyos szabálytalanságokat” és „összeférhetetlenségeket” állapított meg 35 olyan közvilágítási tárgyú szerződést illetően, amelyeket egy, akkoriban a magyar miniszterelnök veje által irányított vállalkozásnak ítéltek oda. Az OLAF a pénzügyi ajánlásaival együtt megküldte végleges jelentését a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy az 43,7 millió EUR-t fizettessen vissza, illetve igazságügyi ajánlásokat tett a legfőbb ügyésznek.

Az OLAF által 2017-ben lezárt, határokon átnyúló vizsgálat olyan esetekre is kitért, amelyekben állítólag 31 kutatási és fejlesztési projektben éltek vissza uniós forrásokkal.

Magyarország úgy határozott, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, amely felelős lesz az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni eljárások lefolytatásáért.

A Bizottság által 2014-ben közzétett uniós antikorrupciós jelentés szerint Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89%) érzékelik.