A magyarországtól elcsatolt területeken miért írtották ennyire agresszíven a magyarokat?
Romániában, szerbiában pl egész falvakat írtottak ki "válogatott kegyetlenségekkel" összesen többszázezer embert. A legtöbb magyart karóba húzták vagy elégették.
De miért?
válasza: válasza:Karóba húzták vagy elégették?... Ezt honnan veszed?
Kérdésre válaszolva: féltek attól, hogy ha úgy alakul a helyzet azokat a területeket visszacsatolják Magyarországhoz. Ha nem laknak ott magyarok, ez a veszély jelentősen csökken. Egyszerűen fogalmazva: területféltés. Tudod mekkora érvágás lett volna Csehszlovákiának ha pl. a Csallóköz nem kerül oda, vagy a fontos vasútvonalak. Geopolitikai okai voltak.
válasza:Én ilyenről nem hallottam.
Inkább áttelepítések voltak. A határ közelébe telepítették pl. a Romániához csatolt területeken a románokat, a magyarokat onnan vagy eltelepítették, vagy maguktól elmenekültek.
Nyilván azért, mert így hatásosabb volt az elszakadás, hogy a határ két oldalán nem továbbra is magyar van magyar mellett.
A románokról olvastam valahol egy cikket az indexen vagy valami hasonló weboldalon, akit érdekel keressen rá.
"Az 1944. év október-november havában - írják a kegyes-bátor plébánosok - vérfergeteg zúdult Bácska szelíd rónáira. Ennek a vérzivatarnak legkevesebb negyvenezer magyar esett áldozatul. Ezeknek legnagyobb része teljesen ártatlan volt, minden komolyabb ok nélkül esett áldozatul a vérszomjas bosszúnak."
„Voltak akiket kettéfűrészeltek vagy
karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsanva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyereket. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat; volt, akinek az orra is leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szörnyű látvány volt.”
Volt valahol egy cikk hogy romániában ennél csúnyább dolgok is történtek de azt nem találom.
Az angol-búr háború
A herero népirtás
Az azeri népirtás
Az örmény népirtás
Az asszír népirtás
Szovjet etnikai tisztogatások
Az ukrán népirtás
A katyni mészárlás
A St. Anna di Stazzemai mészárlás
A nankingi mészárlás
Harbin
A zsidó népirtás
A babi yari mészárlás
A roma népirtás
Az oradour-i mészárlás
A délvidéki mészárlás
A délvidéki népirtás
Drezda bombázása
Tokió bombázása
A Japán elleni atomtámadások
A kárpátaljai népirtás
Az erdélyi népirtás
A dél-koreai mészárlás
A No Gun Ri-i mészárlás
A tibeti népirtás
A Kossuth téri mészárlás
A my lai-i mészárlás
A kambodzsai népirtás
A mexikói mészárlás
Az angolai polgárháború
A timori népirtás
A kurd népirtás
A biafrai polgárháború
A burundi mészárlás
A guatemalai polgárháború
A bangladesi népirtás
Az ugandai népirtás
A sierra leonei polgárháború
Az el salvadori polgárháború
A tienanmen téri mészárlás
A karabah-i mészárlás
A ruandai népirtás
A boszniai népirtás
A horvát etnikai tisztogatás
A szerbek elleni mészárlás
A koszovói etnikai tisztogatás
A kongói polgárhábprú
Az 1.-2. csecsen háború
A darfúri népirtás
Képek
A mi világunk
Vendégkönyv
zene Az erdélyi népirtás
1944 október,egy Gavril Olteanu által vezetett, román civilekből álló banda 6 falut pusztított el Székelyföldön. 2500-3000 magyart mészároltak le. A férfiakat lefejezték vagy karóba húzták. A nőket és gyerekeket a legkülönfélébb módokon kínozták halálra. Az "Olteanu egységet" végül az oroszok lefegyverezték és átadták őket a román hatóságoknak. Gavril Olteanu négy év börtönbüntetést kapott, melyből csak kettőt töltött le. Ugyanebben az évben román terroristák további 100 000 magyart gyilkoltak meg.
Nicolae Ceausescu 1965 márciusában lett a párt első titkára, eltökélt szándéka volt, hogy az országot megszabadítsa a nemkívánatos kisebbségektől. A Fekete-tenger-Duna-csatorna építése során körülbelül 500 000 ember vesztette életét. Közöttük voltak ukránok, bolgárok, zsidók és közel 300 000 magyar. Az embertelen táborokba tisztálkodási lehetőség és egészségügyi ellátás nélkül napi 12 órát dolgoztatták az embereket. Új törvényeket hoztak, hogy egyre több embert ítélhessenek munkatáborra.
Ceausescu táborai: Cemavada, Periprava, Medgidia, Galati, Incula Mare, Braila, Gradina, Salcia, Stoenesti, Ghilia, Tatru, Tichilesti, Valea Neagra.
Az áldozatokat tömegsírokba temették a Duna-delta vidékén.
Nicolae Ceausescut és nejét, Elenát statáriális bíróság ítélte halálra és kivégezték őket 1989. december 25-én.
Forrás: Wass Albert - Népirtás Erdélyben
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!