Jordánia és Libanon hogy tud megbirkózni ennyi menekülttel?
Jordánia "eredeti" lakossága kb 6,4 millió, ehhez képest jelenleg az ország területén majdnem 10 millió ember lakik.
Kb 3,2 millió ember, a lakosság 30-35%-a menekült vagy illegális bevándorló a szomszédos országokból, vagy Jemenből, legtöbben Szíriából. Amman lakossága a sok migráns miatt 4 millióra duzzadt.
Libanon szintén kicsi ország, 6 millió lakossal, ahol szintén majdnem 2 millió menekült/migráns lakik.
Hogyan képesek ezeket ellátni úgy, hogy még nem omlottak össze? Pláne úgy, hogy mindkettő mélyszegény, eléggé fejletlen ország.
Értem én, hogy a nyelv és a kultúra nem sok mindenben
különbözik, de akkor is.
Vagy nem tudják ezeket kezelni?
Úgy, hogy a menekültek genetikája, nyelve, kúltúrája, vallása, társadalma és vagyoni helyzete majdnem teljesen azonos a befogadókéval.
A jordániaiak és a szírek jobban hasonlítanak egymásra, mint mi a románokra.
A menekülteket nem látják el, hanem dolgozniuk kell, ahogy a helyieknek is. Nem véletlenül választják sokan Európát. A hasonló bérek miatt a munka egyébként könnyen együtt tud vándorolni a migránsokkal.
Tehát a Szíriában lebombázott gyárat simán felállítják Jordániában is, míg európában a magasabb bérek miatt már nem érné meg.
Nagyon nehezen, ez ott is konfliktusforrás.
A mostani szíriai, iraki menekültek előtt is rengeteg menekült volt ezekben az országokban Palesztínából. Jordánia integrálta legjobban a palesztin menekülteket, de Libanonban elzárkóztak ettől és elsősorban a menekültek hazatérését támogatták, támogatják. A libanoni polgárháború is jelentős részt a palesztin menekültek miatt tört ki.
Azért az elég sokat számít, hogy a kultúra, a szokások és a nyelv szinte megegyeznek. Leginkább csak a beszédről lehet megállapítani, hogy valaki szír, valaki jordániai, de sokszor még arról sem, mert a libanoni, jordániai, palesztin és szíriai arab is ugyanabba a dialektuscsoportba tartozik (Levantei-arab).
Ezekben az országokban nincs lehetőség a dorbézolásra az állam pénzén. Az ott lévő menekültek ezt el is fogadják, és vagy dolgoznak, vagy beletörődtek abba, hogy amíg tart a polgárháború, addig sátorban élnek, aztán ha véget ért, akkor visszamennek. Ugyanez volt az irkai háború idején is. Ekkor Jordánia kb 200 ezer irakit fogadott be, majd amikor elmúlt a veszély, 99%-uk vissza is ment Irakba, csak az iraki keresztény menekültek maradtak Jordániában.
A menekültek 99%-a nem akar se Libanonban se Jordániában maradni. Ráadásul Jordániában a letelepedés is jóval nehezebb, ez az állampolgárság megszerzésén is látszik. Egy arab embernek (tehát egy másik arab országból jövőnek) az állampolgársághoz minimum 15 év kell Jordániában. Egy nem arabnak (pl európainak) elég 4 év is. Így akarják megakadályozni, hogy a terrorista csoportok áttelepüljenek Jordániába.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!