Indonéziában hogyhogy nem hollandul beszélnek? 1800-1949 között holland gyarmat volt.

Nem lehet minden helyzetre ráhúzni egy törvényszerűséget :)

Délkelet-Ázsia gyarmatosítása nem ment könnyen, a hollandoknak pl. csak a 20. század elejére sikerült a szigetvilágot fennhatóságuk alá vonni (már amelyiket), addigra meg már beindult a nacionalizmus ott is.

Amerikával ellentétben itt nem halt ki az őshonos lakosság, ami egyébként is rendelkezett fejett kultúrával, nyelvvel.

Mindettől függetlenül Indonézia hivatalos nyelve egy közlekedőnyelv tele indoeurópai (holland) szavakkal, de sokszáz, egymástól nagyon különböző helyi nyelvet beszélnek elsősorban.

Azért az indonéz nyelvben rengeteg a holland jövevényszó!

Jelentős különbség, hogy Afrikában az angol, francia vagy épp portugál (Angola és Mozambik) jobbára összekötő nyelvként szolgál az egyes törzsek között, ma a legtöbb afrikai állam műállam, aminek semmi köze az etnikai elvhez, így jobb híján, lévén ezeket a nyelveket sokan ismerték lettek az ország hivatalos semleges nyelvei.

Délés Közép-Amerikában más a helyzet, ott gyakorlatilag kipusztult az őshonos lakosság, illetve beolvadt a gyarmatosítókba, így ott tényleg nem csak hivatalos nyelv a portugál és a spanyol, hanem otthon is azt beszélik.

2-es! Viszont te hülyeségeket beszélsz. A német hivatalos nyelv nem volt, a latin volt hivatalos nyelv 1844-ig, onnantól kezdve a magyar lett. Jelentős különbség, hogy Magyarország a független államiságát végig megőrizte valamilyen szinten, de mondok jobbat Csehországot meg örökös tartománnyá nyilvánították a harmincéves háború után, és egészen 1918-ig, tehát közel háromszáz évig nem is volt semmiféle cseh autonómia, ellentétben Magyarországgal.

De hozzáteszem a mi nyelvünkben is rengeteg német eredetű vagy németből fordított szó van. Az egyik kedvencem, hogy mikor elkezdődött a városokon belüli vasútvonalak építése, a magyarok közúti vaspályának hívták Stressenbahn ugye, de az osztrák sajtóban mikor elkedzték villamosítani a vonalakat elterjedt az elktrische bahn elvnevezés, mi magyarok meg villamos vasút nézen kedtünk hivatkozni rá idővel, végül a vasút lemaradt maradt z, hogy villamos. Miközben az osztrákok meg átvették a német Strassenbahn, tehát mi itt maradtunk a "villamos" szavunkkal, úgy, hogy rajtunk kívül ezt így ezekre a városi vonatokra senki sem használja.

Bajban is vagyunk most, hogy lesz Szeged-Hódmezővásárhely közt városközi villamos, mert ez részben dízelmotoros lesz, a magyaros megoldás, az lett, hogy meghagytuk neki a Tram-Train elnevezést, mert a villamos-vonat, főleg, hogy gázolajjal fog menni, elég hülyén venné ki magát.

Azért ez nem így működik.

A 2-es is jókat írt,én kiegészíteném annyival,hogy itt a társadalmi osztályokat is figyelembe kell venni.

Akik a felső osztályokba tartoztak azok ilyen helyzetekben még akár elnyomás nélkül is átvettek egy másik "nemesebb" nyelvet a sajátjuknál,viszont a társadalom nagy része maradt az anyaelvénél,mert egyszerűen nem volt szüksége rá,hogy mást használjon,nem szóltak bele a törvényhozásba,nem kellett ügyeket intézniük,mint a 21. századi fejlett társadalmakban,nem volt olyan széles körben elterjedt a művészet(könyvek stb)hogy abba beleszóltak volna,egyszerűen csak dolgoztak és elvoltak.

A felső rétegnek viszont alkalmazkodnia kellett,mert muszáj volt nekik kommunikálni a másik országgal,egyszerűen ez kellett a fennmaradásukhoz.

Nem olyan egyszerű ez. Ha megnézed az angol vagy a francia (vagy más gyarmatosító nyelve) elsődlegesen Amerikában és Afrikában maradt meg hivatalos nyelvnek. Itt általában a gyarmatosítás előtt nem volt saját írásbeliség, és gyakran fejlett kultúra sem nagyon. Így nem volt mire lecserélni a gyarmatosítók nyelvét.

És amint már írták korábban, az is egy fontos szempont volt, hogy ezek az újonnan függetlenedő gyarmatok gyakran etnikailag nagyon kevertek voltak, és már csak ezért sem válhatott egyetlen helyi nyelv sem dominánssá.

Ázsiában viszont jellemzően olyan területek lettek gyarmatok, amelyeknek több ezer éves civilizációs hagyományai voltak, komoly saját írásbeliséggel. Itt nem kellett a gyarmatosítók nyelvét használni.

Az angol csak Indiában és Pakisztánban hivatalos nyelv, de ott is a hindu, illetve az urdu sokkal fontosabb. Indiában több tucat nyelvet beszélnek, kell valami közvetítőnyelv.

Indonézia speciális eset. A holland gyarmatosítók sosem törekedtek a nyelv elterjesztésére. A wikipedia szerint 1945-ben csak a helyi lakosság 2%-a beszélt hollandul. Semmi értelme nem lett volna megtartani hivatalos nyelvnek.

De valami közvetítő nyelv kellett, hiszen Indonéziában még ma is sok száz kisebb-nagyobb helyi nyelvet beszélnek, ezért a függetlenségi küzdelem során után a maláj egyik változatából létrehozták a tulajdonképpen mesterséges indonéz nyelvet.

Nyilván az is egy szempont lehetett, hogy az angol már 1945-ben is világnyelv volt, és érdemes volt megőrizni az oktatás, kereskedelem stb. nyelvének, míg hollandul már akkor sem beszéltek sokan.