Mi lenne a NATO sorsa, ha nincs a 2014-es ukrajnai konfliktus?

"ha anno nem avatkozik be a NATO a Szerbiában, akkor valószínű tovább folytatódik a népirtás és a félkatonai szervezetek öldöklése"

Koszovóban nem volt népirtás, esetleg etnikai tisztogatás merülhet fel és mindkét oldal követett el háborús bűnöket, a szerbek, albánok egyaránt. A NATO beavatkozás sem vetett ennek véget. A polgárháborúban becslések szerint 1999 márciusáig, a NATO beavatkozásáig 1500 albán halt meg és 270 ezer ember menekült el Koszovóból.

Hogy véget vessenek a polgárháborúnak, humanitárius válságnak itt Európa közepén, a NATO 1999 március 24-én megkezdte a bombázásokat, hogy így nyomást gyakoroljon és kikényszerítse Szerbia kivonulását Koszovóból és a tartomány NATO-ENSZ felügyelet alá vételét.

A bombázások 78 napig tartottak, Belgrád június 10-én kapitulált.

A nemzetközösség megosztott volt a beavatkozást illetően. Sok ország támogatta, sokan viszont elítélték a NATO Jugoszlávia elleni agresszióját és úgy vélték tiszteletben kellene tartani az ország szuverenitását, területi integritását. Ez utóbbi csoporthoz tartozott például Oroszország, Kína, India.

A NATO beavatkozás több okból is vitatható.

Mivel nem volt ENSZ felhatalmazás a támadásra, így nemzetközi jogi szempontból jogtalan agresszió történt.

A beavatkozás humanitárius jellege is megkérdőjeleződik. A humanitárius beavatkozás a civilek védelmére irányul, nem lehet célja egy ország politikai berendezkedésének, kormányának megváltoztatása vagy pedig területek elcsatolása, határmódosítás.

A humanitárius jelleg azért is megkérdőjeleződik, mivel a légitámadások nem a koszovói konfliktusövezetre, a civilek védelmére koncentrálódtak, hanem egész Szerbiát bombázták, a gyárakat, erőműveket, olajfinomítókat, utakat, hidakat, villamos hálózatot, távközlést, hogy így megbénítsák az országot és a bombázásokkal gyakoroljanak nyomást a szerbekre a Milosevics-rezsim megbuktatása és a koszovói kivonulás érdekében. Mivel szárazföldi beavatkozás nem történt és a NATO a légi bombázásokkal kívánta megnyerni a háborút Szerbia ellen, így a koszovóiak védelme sem volt hatékony, sikeres. A 78 napig tartó NATO bombázások alatt inkább felerősödött a koszovói polgárháború, további kb. 10000 albán és kb. 1000 szerb civil halhatott meg az összecsapásokban és még 600 ezer albán, 100 ezer szerb, cigány menekült el a déli tartományból. A NATO bombázásoknak kb. 500 civil halálos áldozata volt.

Nemzetközileg a legnagyobb vitát a kínai nagykövetséget ért amerikai bombatámadások okozták.

Pozitívum, hogy 1999 óta nem voltak nagy fegyveres összecsapások, de békét sem sikerült teremteni a NATO-nak. A szerbek és albánok között ma is nagy a szembenállás és Koszovó helyzete ma is rendezetlen, egyike Kelet-Európa befagyott konfliktusainak.