Miért hiszik, hogy a bolsevizmus zsidó törekvés volt?

Volt egyszer erről egy vicc:

- Mi a különbség és a hasonlóság a kapitalizmus és a kommunizmus között?

- Mindkettőt zsidók találták ki. Az egyiket maguknak - a másikat nekünk.

A bolsevizmus a francia forradalom vörös liberalizmusából ered: ott kezdték el a vörös zászlót, mint forradalmi jelvényt használni, ott találták ki a legkegyetlenebb terrort, a kínzásokat, amiket később történelemhamisítással a középkorba datáltak vissza.

Marx frankista volt, a Kommunista Kiáltvány adta meg a jelet az 1948-as forradalmakra, de hatása még az 1861-es amerikai déli forradalomra is kiterjedt.

Az új eszmei hullám mindenhol befolyása alá vonta, radikalizálta az ifjúságot: szélsőséges Ifjú Európai mozgalmak, egyesületek jöttek létre, szabadkőműves bábáskodással. Magyarországon is volt bőven követőjük: Petőfi, Táncsics, Kossuth.

Akkoriban még a liberalizmus és a kommunizmus egy eszme volt és követőik ultranacionalisták voltak.

Az akkori konzervatív eszmeiséget próbálták szétzúzni.

Ez ellen szerveződött az ellenforradalmi-reakciós eszme.

A forradalmakat végül sikeresen leverték, de a régi rend megingott.

Az első világháború volt az, ami változást hozott: forradalmi köztársaságok, tanácsköztársaságok alakultak.

Már világosan kirajzolódtak az ellentétek a polgári szociálliberális-szociáldemokrata és a proletár szocialista bolsevik irányvonal között. Németországban az előbbi, Oroszországban az utóbbi győzött.

A zsidók mindenütt jelentős számban jelen voltak, ugyanígy a radikalizált fiatalok, a katonaság egy része is.

Lenin Trockijt szánta az utódjának, azonban hatalmi harc tört ki, ahol Sztálin mindig jól helyezkedett, és Lenin figyelmeztetése ellenére sem tartották veszélyesnek, mivel nem volt zsidó, így senki sem tartotta számon, mint lehetséges utódot, azonban ügyesen manőverezve minden ellenfelét eltakarította az útból és a tisztogatásokkal végleg megszabadult tőlük, ezt a honvédő háború szakította meg, majd a zsidó orvosperrel kezdődött volna újra, de Berija megmérgezte Sztálint.

Utódja, Hruscsov folytatta a Sztálinista politikát (bár bírálta is elődjét) és megkezdte a kommunista párt zsidótalanítását. Rákosit (aki zsidó volt) szintén erre, utasította, ő azonban elszabotálta. Hruscsov nem járt sikerrel, végül megpuccsolták a pártban.

A forradalom mindig negatív, a kommunizmus pedig utópiaszerű ígéretekkel, valláspótlékként működött. A sztálinizmus csak egy kivétel ebben az áramlatban, egyfajta nemzeti kommunizmus, ami mára már szociálkonzervatizmussá szelídült.

A középkor vége óta alig léteztek rendszerek, ahol nem voltak jelen zsidók. Az NSDAP-ban, az SS-ben és a Wehrmachtban is voltak zsidók.

Paradox módon mégis a kommunizmus áll a legközelebb a tökéletes rendszerhez, a probléma azonban az, hogy az emberi természet-az ember-az emberiség nem tökéletes.

Az embereknek a királyság autoriter rendszere a legmegfelelőbb.