Miért üldözték a magyarokat MINDIG?

A besenyők üldöztek, miután megtámadtuk őket, és legyőztek minket. Az ellentámadás elől "menekültünk" a Kárpát-medencébe (már amyennyire ezt ma meg lehet állapítani).

A tatároknak, törököknek egyszerűen útban voltunk, mint ahogy a lengyelek is mindig útban voltak valakinek. A Habsburg uralkodókat mi hívtuk be, nem is lett volna ezzel baj, csak a török hódoltság idején a másik Habsburg bázis, Ausztria megerősödött, így alárendelt szerepbe kerültünk. Az oroszok Szovjetunió néven a fél világot befolyás alatt tartották, nem érzem, hogy ez túlságosan ellenünk szólna.

A mai ellentétek trianonból adódnak, és leginkább leginkább a kölcsönösség jellemzi őket, persze amelett, hogy el vannak túlozva ezek az utálatos viszonyok.

Összességében elég erősnek érzem az ,,üldöztek" szóhasználatot.

Amiről te beszélsz, az nem személyeskedés, hanem első sorban azért volt, mert földrajzilag, hatalmilag éppen útjában álltunk valakinek.

Az események viszont összefüggenek. Az ókorról lényegében nagyon keveset tudunk, a mi történelmünkből nem igazán maradtak fent írásos leletek, és a régészeti kutatások is nagyon nehézkesek (nagy távolságok, félnomád életforma, rengeteg népcsoport konkrét államhatárok nélkül).

Az, hogy idejöttünk, az egy népvándorlási hullám közepe volt. Ezt indíthatta éghajlatváltozás, születőben lévő hódító nagyhatalmak, stb. A tatárok is hasonló okokból támadtak minket később.

A török megszállással is erősen összefűződik a Monarchia, vagy éppenséggel Trianon. A török megszállás abból fakad, hogy akkoriban egységesült az Oszmán Birodalom, akik hódító hadjáratokkal voltak képesek fenntartani a hatalmas birodalmat. Közép-Európa peremvidéke vagyunk, így nem meglepő a dolog. Képzeld, a déli, dél-keleti államok sokkal rosszabbul jártak ezekben az időkben. Például Konstantinápolyból lett a török Isztambul, aztán az sincs messzebb tőlünk, mint Koppenhága. De mondhatnám a görögöket is, akik 380 évig voltak az itteninél jóval kötöttebb oszmán uralom alatt.

A szomszédokkal való duli-fuli az áttelepülésekből, a politikai csatározásokból fakad. Tetszik, vagy sem, Trianon sem egyélű dolog volt. Sem a Monarchia, sem a 19-20. századi magyar politika nem kívánta helyén kezelni a kisebbségek jogait, bizonyos fokú autonómiára való igényeit, míg végül az "aki sokat markol, keveset fog" elv érvényesült.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__8..

Neked mániád a hasonló kérdések kiírása? Következő üldözött nép a pirézek lesznek, vagy kik? Egyik népcsoportot sem üldözték MINDIG, csupán voltak a történelmük során olyan időszakok, amikor komfrontálódtak, vagy háborúztak más népekkel.

Nás Páng nevű felhasználó említi, hogy (1) "a mi történelmünkből nem igazán maradtak fent írásos leletek", és (2) "a régészeti kutatások is nagyon nehézkesek".

(1) Írásos leleteinket - rovásírással írt "dokumentumainkat" éppen a nemrég ünnepelt I. István semmisíttette meg államalapításunk, illetve vallásváltásunk kapcsán. Köszönet érte, ó István király!

(2) A régészeti kutatások nagyon nehézkesek, főként, ha a belső ellenségek minden eszközzel lehetetlenné teszik. Köszönet ezért ellenségeinknek!

@6

Lehet, hogy részben igazad van, de nem tudhatjuk, hogy mennyi ilyen dokumentum pusztult el István alatt. Azért azt meredek kimondani, hogy azért van ennyire minimális számú írásos lelet, mert Istvánnak útjában állt mind, és terminátori precizitással tüntette el mindet.

Valószínűleg nem ezek ellen ment az írtóhadjárat, mivel nem is volt szükségünk akkoriban elterjedt írásbeliségre.

És itt még mindig nem ÓKORról beszélünk. Maradjunk annyiban, hogy a honfoglalás előtti néhány évszázad lenyomozására van esélyünk. Ezen a távolságon kívül egyelőre csak feltételezéseket adhatunk. Erre szinte a nyelv az egyetlen eszközünk, és az sem sokáig, ha a globalizáció így folytatódik (feltételezve, hogy nem estünk át késői nyelvváltáson).

2. Milyen belső ellenségek? A finnugoristák? Nem írok le semmilyen elméletet, hiszen ahogy írtam, fizikailag, pénzügyileg, mindenhogy nagyon nehéz a bizonyítékok keresése. Viszont laikusként két dolog marad: utánaolvasok, és bizalmi alapon mérlegelek, hogy mi mögött van stabilabb háttér.

Ha többszáz év hun-lobbi után sincs mit letenni az asztalra pár gesztán kívül, akkor én nem tudok ezzel mit kezdeni.