Mi adhatott alapot ahhoz, hogy valaki a szovjet birodalomban politikai elítéltté váljon?

A sztálini időkben szinte bármi. Az ún. 85. cikkely szerint ítélték el a politikaiakat. Ez nagyon sokakra vonatkozott, abban az időben "elnyomó" már nem nagyon élt, de bárki lehetett kegyvesztett. Mondjuk nem tapsolt elég lelkesen egy pártgyűlésen vagy egy cseka tisztnek megtetszett a háza vagy a felesége.

Pl. '45 után szinte minden katona, aki német fogságba esett vagy aki bármilyen okból külföldön élt, járt, automatikusan 10 évet kapott.

Érdemes Szolzsenyicin Gulág szigetvilág c. írását elolvasni, ott ő elég részletesen taglalja az egész kérdést.

Akár mai szemmel nevetséges dolgok is, egy építkezés nem készült el időre, kevesebb búza termett, vagy kevesebbet fialt a kocadisznó, - SZABOTÁZS!

Bíráltál egy intézkedést, jogszabályt, vagy akár csak a józan észre hívatkoztál - Felforgatás, Államellenes tevékenység!

"Akkor is megkaphattam ezt a minősítést, ha bizonyos történeti tételeket vontam kétségbe?

Pl: 1917-es novemberi 'forradalmat' puccsnak minősítem."

Simán, egy ilyen kijelentés '17 - ről (a sztálini, de még a lenini időkben is) könnyen az életedbe kerülhetett volna.

Az újságokban rokonok határolódtak el nyilvánosan egy - egy kegyvesztetté vált hozzátartozójuktól, hogy nehogy rájuk is rossz fény vetüljön, gyerekek jelentették fel saját szüleiket, mert mondjuk egy otthoni beszélgetésben kritizálták a rendszert.

Aki bebörtönöztek azok családja messze költözött - ha tudott - mert senki nem adott munkát a "nép ellenségeinek". Megtörtént nemegyszer, hogy újszülött csecsemőt hagytak magára, aki az ellátatlanság miatt pusztult el, mert a szüleiket elhurcolták, és senki nem mert segíteni a picin mert féltek, egy "fasisztának" segítséget nyújtani.

Olvasd el Szolzsenyicint, ha még nem tetted, ő alapos ember volt, mindenre ad forrást, lábjegyzetet.

Az egykori Szovjetunióban olyan szintű elnyomás volt, hogy ahhoz képest Hitler zöldfülű kis cserkészlegényke volt.