Számítana bármit, ha külföldön ( egyes területeken ) népszavazás döntene arról, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni?
A Kárpátaljaiak megmondták, hogy amennyiben elismerjük a ruszin nemzetet ( amelyet sem a szlovákok, sem az ukránok nem ismernek el ) és autonómiát adunk, csatlakoznának. Mo. fejlettebb, mintt Ukrajna, biztonságosabb és EU tag is.
Továbbá ha a Vajdaságnak tennénk egy ugyanilyen ajánlatot ( az északi, azaz magyar lakta területek kivételével autonómia ), ők is szívesen csatlakoznának. Egyenlőre még jobb, gazdagabb és biztonságosabb ország Mo, mint Szerbia. És ismét jön, hogy EU tag.
Illetve még Székelyföld jöhetne szóba, de ez kizárt. Románia nem engedélyez egy ilyen népszavazást ( pont ezért volt közigazgatási elosztás is: minél több helyen legyen összességében minél kevesebb magyar ), még autonómiát sem hajlandóak adni, holott ott él a legtöbb magyar ( több mint 1 millió fő és ennek majdnem a 90%-a Székelyföldön él, ahol alig vannak románok ). De ha még sikerülne elszakadni is, akkor is gondot okozna az összeköttetés.
Forrásokat nem adok, ugyanis akkor jönnének a "milyen honlap ez?" kritikák. Mindenki be tudja írni google-be, hogy "Kárpátalja elszakadás / népszavazás" és tud magának hiteles forrást keresni.
A kérdés tehát: ha népszavazássak döntenének, hogy ide akarnak tartozni, mi lenne? Lehetne tárgyalni vagy ilyenkor nem számít az emberek véleménye?
válasza:Szerbiának még Koszovó is nagyon fájópont mikor többségében albánok lakják és egy putri, kizárt hogy népszavazásba mennének bele.
Ukrajna ugyanez, ha a ruszinok és a kárpátaljai magyarok hozzánk akarnának csatlakozni azt Kijev nem engedné.
válasza:Sajnos ilyen vissza csatlakozásról egyenlőre nincs esély népszavazást kiíratni.
Viszont az autonómiát ki lehet/kellene valahogy kényszeríteni, ebben nagy felelőssége van a Magyar vezetésnek!
Aztán ha egy terület már autonóm óvatosan lehet közeledni.
De egyébként a legjobb az lenne ha a világban élő tehetős Magyarok egyszerűen elkezdenék fölvásárolni ezeket az elszakított területeket.
Először a cégeket, ahol a fölvétel feltételéül a Magyar nyelvtudást szabják. (Tehát azt is fölveszik aki megtanulja és nem született Magyar, viszont azt nem aki nem tudja.)
Így idővel kiszorulnának ezekről a Magyarul nem tudók.
Ha ez már megy jöhetnek az újságok és oktatás, hogy az ottani Magyarokat ki is képezzük.
Ez egy lassú és nagyon drága folyamat, de biztosan célba ér, ugyanis az elszakított területeket is így sikerült elszakítani. Beszivárogtak az idegenek olcsóbban vállaltak munkát, és így ők kapták. Szaporodtak, míg a Magyarok nem, vagy el is költöztek onnan.
Ha megvan az 51% egy területen, ott már nem nagyon van "választása" bármelyik országnak is hogy ad-e Autonómiát az ott élőknek vagy sem.
2# ezzel csak két gond van.
Először is, az 51% nem jelent semmit. Láthatod Székelyföld esetét, ahol 95%-ban magyarok laknak. Adtak / adnak autonómiát? Nem. Sőt, mint említettem közigazgatásilag is átszervezték, hogy megyei szinten minél több román kerüljön oda.
Kiválóan látszik ezen a térképen:
De még inkább ezen:
Másodszor: törvény van rá, hogy meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, tehát ha csak magyarokat vesznek fel, meg fogják büntetni a céget. Romániában például azért megbüntettek egy magyar céget, mert csak magyar nyelven hirdetett, nem volt mellette ( vagy helyette ) román felirat.
válasza:Kérdező!
Ezzel az a baj, hogy akkor mondjuk Sopron, vagy Szombathely is hivatkozhatna arra hogy ott mennyi sváb él, és átnépszavazhatnák magukat az Osztrákokhoz.
Vagy mondjuk Pilisszentkereszt lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségiek. Akkor ők is mehetnének Szlovákiához egy egyszerű népszavazással?
Ez azért nem így működik...
válasza:Nem csak a magyar vezetésnek van felelőssége! Pont ez az, hogy neki nem kéne beleszólnia, mert akkor rá lehetne bélyegezni, hogy revizionista. Első sorban a kint élő magyar testvéreinknek kéne kiharcolni. Ezzel most nagyon megosztó véleményt írtam le szerintem.
A rendszerváltáskor elszalasztottunk egy nagyon nagy lehetőséget, ezt ne felejtse el senki. Ott lehetett volna az esély, hogy a békediktátumot felül lehessen írni. Ennek kapcsán ajánlom, hogy mindenki nézze meg Raffay Ernő tanár úr "Az elszalasztott lehetőség" című interjúját youtube-n.
Még egy apró gondolat, Trianon óta még 100 év se telt el, a török 150 évig volt itt az se volt tartós.
A ruszonok meg végig magyar pártiak voltak, ha csak körül tekintünk az elmúlt 100 évben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!