Most miért nem változtatja meg mindenki a profilképét Szír trikolórra? Miért hallgatnak?

Eltűntek a demokrácia legnagyobb képviselői (mármint akik azt állítják magukról, hogy azok). Mintha számukra csak akkor lenne fontos az egyenlősdi, ha Európáról van szó. Merthogy bárhogy is keressük, a sok keresztény áldozat ellenére nem találjuk a „Je Suis Syria” képeket.

Mint ismert, május 23.-án hétfőn hét merénylet is megrázta Szíria addigi két legbékésebb városát.

Szíriában öt éve zajlik a háború, több fronton is. Tartúszt ez a háború e hét hétfőig teljesen elkerülte. A tőle északra fekvő Jable városát úgyszintén. Sokszor hallhattuk már a liberálisoktól, akik a terrormerényletek idején francia színekre változtatták a profilképüket, vagy korábban szivárványosra, hogy azért nem foglalkoznak a Közel-Kelettel, nem teszik ki Szíria vagy éppen Irak zászlaját profilképnek, mert ők messze vannak, nem érintenek bennünket, meg különben is, ők muszlimok, állandóan csak gyilkolják egymást, és ott megszokott, mindennapos a háború. Viszont most ezzel bizony nem tudnának jelőjönni.

Egyrészt mert a most történt több száz halálos áldozattal járó terrortámadások áldozatai jórészt keresztények. Legalább annyi keresztény volt köztük, mint ahányan a párizsi támadásoknál. Mégsem emlékezett meg róluk szinte egy liberális, egyenlőség jelszavát kiáltó demokrata sem.

Másrészt mert a mostani támadások helyszínein még egyetlen egyszer sem robbantottak. Az öt év során, és az azt megelőző több évtizedben úgyszintén egyetlen merénylet vagy terrortámadás sem történt. Ez a két település legalább olyan mértékben elkerülte az erőszakot vagy a terrorizmust a XX. század közepe óta, mint ahogyan Franciaország vagy Belgium. Sőt, a közbiztonság is sokkal jobb volt. Mégsem emlékezett meg róluk szinte egy liberális, egyenlőség jelszavát kiáltó demokrata sem.

Ha megkérdezel valakit az utcán, hogy miért nem fejezi ki ugyanúgy tettekkel az együttérzés jeleit, mint ahogy másoknál tette, vajon mit fog most felelni? Gáz lenne Szíria vagy Irak zászlaját kitenni? Komolyan, ők büszkébbek a franciákra, mint a civilizáció bölcsőjére, azokra az államokra, akik a világháborúk idején menedéket nyújtottak megannyi százezer balkáni keresztény menekültnek?! Jobban együtt éreznek azokkal a franciákkal, akiknek a nagyapjaik mindkét világháború idején a magyar nemzet ellen harcoltak, s akikkel legalább annyira nem volt soha közeli a kapcsolat, mint a szírekkel?

Nyugat Európában, tőlünk legalább olyan távol, mint a Közel-Kelet történt egy-két sajnálatos valóban szörnyű merénylet, és ezrével hullottak a krokodilkönnyek. Most történt két ugyanolyan békés helyen legalább annyi áldozattal járó terrortámadás, ez meg már nem az ő ügyük?

Holokauszt az, ami most Szíriában zajlik. A terroristák végezni akarnak az ott élő összes (szerintük hitetlen) kisebbséggel, köztük az alavitákkal és a keresztényekkel. De persze ők senkit nem érdekelnek. Miattuk senki sem fogja a profilképének a színét átváltoztatni szolidaritásból, senki sem fog ilyet tenni azon föld miatt, ahová Jézus követői menekültek, miután meghalt a próféta, ahol először hívták őket keresztényeknek, ahol nagyméretű befektetései voltak több magyar nagyvállalatnak is, többek között például a MOL-nak. Mert ennél sokkal, de sokkal közelebb áll természetesen hozzánk Párizs meg Franciaország, mert nagyon hasonlóak a két nép szokásai, kultúrája, nyelve, és persze mindig is nagyon jó kapcsolatot ápoltunk a franciákkal… Naponta több ezer keresztény hal meg mindenhol máshol, de az mit sem számít, mert az nem Európa része. A megkülönböztetés legkisebb jelét sem láthatjuk itt, még véletlenül sem, itt, ahol a jelszó az egyenlőség.

Ez most annak fog szólni, akit nem érdekel Szíria vagy Irak, vagy Libanon, aki nem kíváncsi az ottani igaz történésekre mert “úgyis messze van, és nem érinti őt”:

Kedves profilképét korábban francia, belga zászló színeire cserélő olvasó: Miben van rád nagyobb hatással a Párizsban meggyilkolt 150 keresztény áldozat, mint a közel-keleti 150 ezer keresztény? Ők miért nem érdemlik ki, hogy nemzeti gyásznap vagy megemlékezés legyen egy-egy nagyobb tragédiájuk után? Kérdem én, hol van az egyenjogúság és az egyenlő bánásmód?!

[link]