Hogy működik az USA-ban az elnök választás?

Nagyon egyszerűen fogalmazva, az elnökválasztás két részből áll:

1. Mindkét párt kiállít több jelöltöt, akik versenyeznek egymás között, hogy a párt színeiben ki fog indulni elnökjelöltként. Minden tagállamban külön-külön szavaznak az adott párthoz tartozó emberek erről. A tagállamoknak saját szavazási rendszereik vannak. Egyes helyeken pl. csak az adott párt regisztrált szavazói szavazhatnak, máshol bárki, stb. A lényeg az, hogy minden tagállam kioszt X számú delegáltat a két párton belül a jelöltek között, a tagállam eljárási szabályai szerint. Pl. New Yorkban a Demokrata szavazáson Hillary Clinton kapott 175 delegáltat, Bernie Sanders 106-ot. Ahhoz, hogy valaki sikeresen a pártja elnökjelöltje legyen, el kell érni egy bizonyos delegált-számot (Demokraták: 2383, Republikánusok: 1237).

A delegáltakat nem csak a tagállami szavazásokon keresztül lehet nyerni, léteznek úgynevezett szuper-delegáltak. Ezek azok a személyek, akik a pártjukban betöltött szerepük vagy valamiféle hivatali pozíciójuk miatt automatikusan a pártjuk delegáltjaiként funkcionálnak (pl. a tagállami kormányzók ilyenek). Ezek szabadon dönthetnek, hogy melyik jelölt mellé állnak be.

Ha senkinek nem sikerül összeszedni a szükséges delegált-számot, akkor a tényleges elnökválasztás előtti pártgyűlésen kell eldönteni, hogy ki lesz az elnökjelöltje a pártnak. Ezen részt vesznek a delegáltak és a pártemberek is. Fontos megjegyezni, hogy ekkor a delegáltakat nem köti az eredeti jelöltük, szabadon támogathatnak azt akit csak akarnak. A Republikánusoknál erre most van egy reális esély, ugyanis Cruz és Kasich is arra pályázik, hogy Trump ne érje el a bűvös 1237 delegáltat, és ezáltal a pártgyűlés jelölje ki a végső elnökjelöltet.

2. Mindkét párt (plusz a kisebb pártok meg a függetlenek) kiállítják az elnökjelöltűket. Az emberek nem ténylegesen rájuk szavaznak, hanem úgynevezett elektorokra, akik megígérik, hogy erre vagy arra fognak szavazni. Minden tagállam külön szavaz, és mindegyik fix számú elektorral bír. Ezek az elektorok fognak ténylegesen szavazni arról, hogy ki legyen az elnök.

Először is van az előválasztás. A két nagy párt tart előválasztást, amiben eldöntik, hogy kit indítsanak a választásokon. Bárki indulhat gyakorlatilag, így szállt be pl. Trump, aki egy üzletember és celeb mindenféle politikai tapasztalat nélkül. A választás államonként megy, Iowa az első állam mindig, aztán szépen a többi. Van, hogy sok állam egy napon szavaz.

Az államokban a szavazók regisztrálhatnak demokrataként, republikánusként és függetlenként előválasztásra. A zárt előválasztást tartó államokban csak az szavazhat, aki az adott pártba regisztrált, nyílt előválasztáskor pedig a függetlenek is. Vannak a caucus és primary típusú államok. A primary azt jelenti, amit normális helyeken szavazás alatt értenek, vagyis mindenki odamegy a fülkébe, beixel valamit aztán bedobja egy dobozba. A caucus azt jelenti, hogy egy adott időben a választókörzetben szavazóképes emberek összegyűlnek, és miután megvitatta a két fél a nézeteit, a szobában levő emberek csoportokra oszlanak a jelöltek alapján. Vagyis a caucus hosszú ideig tart és nyílt, sokkal elhivatottabb szavazókat igényel.

Az, hogy egy államban hány delegáltat lehet nyerni központilag ki van osztva a lakosság alapján. Hogy a delegáltakat hogy osztják, az már az államon múlik. Vannak WTA (winner takes all) államok, ahol a nyertes megkapja az összeset. Vannak WTM (winner takes most) államok, és vannak arányos (proportional) államok. Demokrata oldalon minden állam arányos. Ezen kívül a demokratáknál vannak szuperdelegáltak (superdelegates), akik fontos pártemberek, szenátorok, kormányzók, ilyesmik. Őket nem választják, hanem szabadon dönthetnek, hogy kit támogatnak.

Összesen 4051 "pledged" (vagyis választott) delegált és 712 szuperdelegált van demokrata oldalon. Ebből 1428-at nyert Clinton és 1151-et Sanders. Illetve ez nem teljesen igaz, mert egy csomó államban a delegáltak hivatalos kiosztása jóval a választások után történik. A legjelentősebb Wachington állam, ahol 101 választott delegált van, de még csak 34-et osztottak ki. A maradék túlnyomó többsége Sandersé lesz, szóval olyan 30-40-nel kisebb az a rés közöttük. A szuperdelegáltak még nem szavaztak, de megkérdezéses alapon, hogy kit támogatnak, eddig 502 támogatta Clintont, és 38 Sanderst. Viszont ez megszokott, a szuperdelegáltak mindig túlnyomóan a nyertest támogatják. Ha Sanders előnyre tesz szert választott delegáltakban, akkor előreláthatólag sok szuperdelegált is "átáll".

Republikánus oldalon 2472 delegált van, amiből eddig 825-öt nyert Trump, 559-et Cruz, 171-et Rubio és 147-et Kasich. Itt az érdekes kérdés most az, hogy Trump megszerzi-e a delegáltak felét. A választott delegáltak a nagy gyűlésen, ahol elnökjelöltet választanak majd, csak az első körben kötelesek arra szavazni, akihez delegálták őket. Utána elvileg minden játszik, viszont csak olyan lehet a végső jelölt, aki legalább 6 államot nyert. Ez pedig csak Trump és Cruz. Eddig. Rubio kilépett a versenyből, de a delegáltjai megmaradtak, és még dönthetnek, hogy kit támogatnak. Tehát ha Trumpnak nincs meg az 50%, akkor a delegáltjai, akik általában mindenféle pártfunkciósok és baromira utálják Trumpot, simán átszavazhatnak.

Na ennyire volt most kedvem, és még csak az előválasztásokat írtam le. Mivel az USA több mint 200 éve demokrácia, hihetetlen mennyiségű és hülyeségű hagyomány van, úgyhogy az egész állati bonyolult, ha elég mélyre megy az ember. Ha kíváncsi vagy mindenféle konkrétumokra, akkor ezt a két oldalt ajánlom:

[link]

[link]

Hivatalosan más párt is tarthat előválasztást, vagy indulhat anélkül is. A legjelentősebb 3. párt a Libertarian Party, kb egymillió szavazóval, 1% körüli eredményeik vannak, utána a Green Party, kb félmillió szavazóval, amit már 0%-nak kerekítenek (kb 130 millió az össz szavazó). Tehát a rendes elnökválasztáson ők is rajta lesznek a papíron, csak hát nem szavaz rájuk a franc se.

Én csak az előválasztásokról írtam, a rendes választások kb. ugyanez pepitában, csak ott delegáltak helyett elektorokat gyűjtenek.