Mik az alapvető különbségek a kapitalisták és a kommunisták között?

A kapitalisták mások munkájából(véréből és verítékéből)gazdagodnak meg és ezeket a másokat lábbal tiporják míg ők tejben-vajban fürdenek míg a kommunisták azt vallják hogy mindenkinek dolgoznia kell figyelembevétel nélkül a nemesi előjogokat és a munkájából kell megélnie mások kizsákmányolása és sanyargatása nélkül.

Világos hogy ez az utóbbi az"ÚRIEMBEREKNEK"nagyon nem tetszik...

Lenin-fiú!

Olyannyira a saját munkájukból akarnak meggazdagodni a kommunisták, hogy külön szervezeteket hoztak létre melyek a dolgozó, kétkezű munkásoktól házról-házra járva lopták el a lovakat, marhákat és egyéb vagyont amiért a munkás kőkeményen megdolgozott.

"Olyannyira a saját munkájukból akarnak meggazdagodni a kommunisták, hogy külön szervezeteket hoztak létre melyek a dolgozó, kétkezű munkásoktól házról-házra járva lopták el a lovakat, marhákat és egyéb vagyont amiért a munkás kőkeményen megdolgozott."

Ez az"ember"szerintem csak szórakozik...és ha így fogjuk fel akkor a mondandója az év aranyköpése!

Ugyanakkor ha komolyan vesszük az irományát akkor...dehát ez lehetetlen ugyanis amit írt az szembe megy a józan ész logikájával!

A vörösterror amiről ez az"ember"írt valóban létezett DE nem azok ellen irányult akikről ő ír hanem pontosan ellenkezőleg. Az elnyomók ellen. Amiről ez az"ember"ír az a fehérterror volt. Összekeveri a szezont a fazonnal.

Logikai képtelenség és sületlenség hogy a kommunista a munkást és a parasztot(cselédet)üsse-vágja miközben értük harcol.

Ez egy ugyanolyan butaság(amiről ez az"ember"írt)mintha azt írnánk hogy a grófok üldözték a bárókat és a hercegek meg a grófokat. Nonszensz.

A kapitalista kizsákmányoló.Felfele nyaló,lefelé taposó.

A Kommunista nem.Egy igazi kommunista küzd a munkásosztály felemelkedéséért.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

5-6-os válaszolónktól a mai nélkülözhetetlen agitációs propagandát hallhatták.

Ejha... Nem néztem volna ki Thürmer Gyuszi'bát, hogy ennyi pénze lenne, hogy ilyeneket fizessen. (vagy csak egy ávéhás szadista ivadáka irkál, aki még életében nem látott történelemkönyvet).

"amit írt az szembe megy a józan ész logikájával!"

Szerintem az megy szembe a józan ész logikájával amit a kommunisták hisznek, vagyis, hogy a kommunizmus vezetői csomagokat osztogató végtelenül jóságos mikulások.

"A vörösterror amiről ez az"ember"írt valóban létezett DE nem azok ellen irányult akikről ő ír hanem pontosan ellenkezőleg. Az elnyomók ellen. Amiről ez az"ember"ír az a fehérterror volt. Összekeveri a szezont a fazonnal."

Ha a dolgozó földműveseket és kétkezű munkásokat elnyomóknak tekintjük...

És ha a randalírozó őrjöngő számára unszimpatikus embereket meggyilkolókkal való leszámolásra gondolsz, az volt a fehérterror.

"Logikai képtelenség és sületlenség hogy a kommunista a munkást és a parasztot(cselédet)üsse-vágja miközben értük harcol."

Az előtt vagy után, hogy kirabolta, megerőszakolta majd megölte őket?

"A Kommunista nem.Egy igazi kommunista küzd a munkásosztály felemelkedéséért."

Értsd: Munkásosztály = aki mélyen benyal nekünk és egyetért az óvodás gyermeteg utópiáinkal.

Talintulli, gyanítom, te sem olvastad A tőkét. Különben tudnád, miről szól. Marx kicsit okosabb volt annál, semmint ekkora badarságot mondjon.

A kapitalisták és a kommunisták is rendkívül sokfélék. Ezért közöttük alapvető különbséget keresni értelmetlen, mert az semmit nem mond.

Ámde, ha a két nézetrendszer (kapitalizmus és kommunizmus) közötti elvi különbséget nézed, az más. A különbségek egymásra épülnek, és van sok hasonlóság is.

A kapitalizmus a jólétet az innovációban véli megtalálni, mivel az hozza a fejlődést. Ehhez verseny kell, amelyben a motiváció a tőke. Mivel az innovációhoz többnyire sok pénz kell, ezért szorgalmazza a tőke koncentrációját (hogy lehessen nagy fejlesztéseket végezni). Ezen elv szerint a nagy tőke nagy fejlesztéseket végez, ami mindenkinek jó, ezáltal mindenki élete javul (persze nem egyenlő mértékben). A nagy tőke kialakulásának a verseny az eszköze, mondván, a versenyben a jobbik (okosabb, ügyesebb) győz.

A kommunizmus ezzel szemben a termelést központi irányítással képzeli el, mondván, ha egy helyre befut minden információ, ott tervezhető hatékonyan a szükséglet és az ezt kielégítő, munkamegosztásban zajló termelés. Itt tehát nincs verseny, hanem a szükségletek (mikor és hol kell kórház, kohó, vagy éppen buszüzem) felmérésével célszerűen osztja a központba befolyó pénzt. Itt minden a felmérésről, tervezésről, központi irányítású termelésről és elosztásról szól. A finomított változatban amikor kellően sok áru van, akkor már nem egyenlően, hanem a szükségletek szerint történik az elosztás.

És most nézzük, mi a probléma ezekkel. Lényegében azonos a gond. Egyik sem számol az emberi tényezővel, az ember alaptulajdonságaival.

A kapitalizmus nem veszi figyelembe, hogy a dolgok változnak és nem mindig tervezhetők, ezért néha egy nagytőke tevékenysége fölöslegessé válik. De a nagytőkének az nem jó, mert hátrányba kerül, viszont van érdekérvényesítő ereje (sok pénze), ezért eléri, hogy úgy tűnjön, mégis szükség van az ő termékeire. Ezáltal szép fokozatosan egyfelől nő a tőkekoncentráció és ezáltal a hatalom, másfelől torzul a gazdaság. Így fokozatosan egyre nagyobb a mesterséges cselekvés, ami nem a fejlődést, hanem a nagytőkés csoport helyzetben maradását szolgálja. Ez csak a kizsákmányolás növelésével és csalással (korrupció) valósítható meg, illetve fizika erőszakkal (katonaság, háborúk).

A kommunizmus nem veszi figyelembe azt, hogy az ember cselekvését a motiváció irányítja. Aki nem motivált, rosszul dolgozik, és gyenge terméket állít elő (ez kerül a legkevesebb fáradságba). A központi irányítás mindent előre eltervez, ezért nem hagy mozgásteret a tömegnek, amelynek így nincs érdeke hasznos munkát végezni. Ugyanakkor a központ is rájön, hogy mekkora hatalom van a kezében, és elkezd a saját hasznára cselekedni (őket is az érdek mozgatja). Hamarosan úgy működnek, mint az erősen koncentrált nagytőke. Csak az fontos, hogy hatalmon maradjanak, a tervezés is eszerint történik. ÉS már nem a fejlődés a cél itt se.

A két hiba között az a lényeges különbség, hogy a kommunizmus szerinti cselekvés kezdettől, nagyon hamar gyenge minőségű árut termel rossz hatásfokkal. Mivel egyidejűleg midig mindkettő jelen van (vagyis a világ sose azonos), ezáltal verseny mindig van. És ebben a kommunizmus hátrányba kerül, hiszen ott hamarabb silány a termék. Ezért azt mindig legyőzi a kapitalizmus (még akkor is, ha ez egyébként nem lenne a célja). Csakhogy amikor már "egyedül marad", erősödik a koncentráció, tehát felgyorsul az aránytalanság.

A kommunizmus kísérlete is eltartott több évtizedig, és szépen kitermelte a maga hatalmi központjait. A kapitalizmus utolsó fázisában pedig a nagytőke koncentrációjából fakadó korrupciók és csalások időről időre napvilágra kerülnek egy egy válság formájában. Úgy tűnik, mára permanenssé is váltak.

Mi a megoldás? Valahol a kettő elegyítése, vagy talán szebben hangzik, a természettörvényekhez való visszatérés. Verseny pedig van, a természetben minden erről szól. De nincs koncentráció, mert az az egyensúly felbomlását jelenti, ami nem stabil állapot. Ezt úgy lehet megoldani, ha van bizonyos központi hatalom, kisebb, mit a kommunizmus elve képzelte, de kicsit nagyobb, mint a legnagyobb tőkekoncentráció. Ezáltal, minthogy mindig sokféle érdek van, egyik se tud nagyon koncentrálódni, mert a többi nem hagyja, mivel nekik más az érdekük. Ezt vezérli a központi hatalom törvények formájában. Hogy ide le lehet-e jutni, nem tudjuk. Vagy igen, mert megérti az emberiség, vagy nem, és akkor szépen kiirtjuk egymást. Ami marad, kezdi elölről.