Mi volt a tényleges oka az első világháború kitörésének?

"hallottál már a német gyarmati haderőben szolgáló Aszkari harcosokról?"

Mondhatni, mert én írtam Paul Lettow-Vorbeck cikkét a magyar wikipédiába. Ők zsoldosok voltak, akik fizetést kaptak rabszolgamunka helyett és a fenti úriember és aszkarijai minden hősiességük mellett a csóró falusiaktól zabrálták el a teheneiket.

Egyébként pont itt, Német Délkelet-Afrikában vertek le egy felkelést pár évvel a világháború előtt.

[link]

"De az angolok, franciák minden évben rendeztek egy ilyet valamely gyarmatukon."

Oké, mondjuk 1910-ben hol irtottak ki százezer bennszülöttet az angolok vagy franciák?

"Magyarországnak nem volt akkoriban önálló külügye."

Először is azért volt dualista állam berendezkedés, hogy az osztrákok és a magyarok közösen vezessék a birodalmat. Itt fontos megemlíteni idősebb Andrássy Gyula nevét, aki megváltoztatta a Monarchia elszigetelési politikáját helyett elkezdett közeledni a németekhez, oroszhoz, olaszokhoz. Kálnoky Gusztáv idején lett szövetséges a Német Császársággal illetve az Olasz Királysággal. A Monarchia viszont gyarmatosítás helyett Európába akart terjeszkedni elsődlegesen a Balkánon.

Nem akarok bele menni, hogy most kik, hogyan kormányozták a gyarmatok, de nem szabad elfelejteni, hogy a franciák a gyarmatoknak köszönhetik, hogy a Francia Idegenlégió a világ egyik elit hadserege a mai napig. Amúgy ne felejtsük el, hogy 1541-től Erdélyi Fejedelemség kivételével gyakorlatilag csak egy tartománya volt az Osztrák Császárságnak.

@hollófernyiges

Én meg a wikipédia összes többi cikkét írtam, oké? :)

Épp csak a lényeget veszíted el abból, amit mondani akartam. Nem arról van szó, hogy a németek nem tettek olyan dolgokat soha, egyetlen egyszer sem ami egy másik népnek negatív lett volna. Tettek. A gyarmataikon is, mivel ezzel jár egy gyarmat.

Az írásomnak az lett volna a lényege, és az mellett mentél el teljesen vakon, hogy a németekre a gyarmataikkal szemben egyáltalán nem az a hozzáállás és viselkedés volt jellemző, mint a nagyobb gyarmatosító népekre. És ez az egyetlen dolog, ami számít, nem a konkrét események, hiszen az eseményeket ezek a tényezők alakítják.

Ezzel szemben az írásaidból úgy látszik - még ha nem is ez a célod -, mintha fel akarnád menteni a bűneik alól a nagy gyarmatosító népeket, a németek hozzáállásbeli különbségét pedig elbagatellizálni.

//Személy szerint nem gondolom, hogy a gyarmatosító népek bármiféle bűnt követtek volna el a viselkedésükkel, még az angolok vagy a spanyolok sem, néhány kirívó esettől eltekintve, pld. indiánok kiirtása (bár kérdéses, hogy az a gyarmatosításhoz tartozik-e). Ha az afrikaiak rendelkeztek volna a mi akkori katonai, kulturális, technológiai fejlettségünkkel, ők ugyanezt megtették volna velünk, és az ő természetükből kiindulva valószínűleg a mai napig itt lennének, és/vagy már rég eltűntünk volna.//

Sok összetevője volt ennek.

Anglia és Franciaország valóságos germanofóbiában szenvedett, amelyet a németek hatalmas ütemű gazdasági fejlődése váltott ki. A franciákat ezentúl a reváns vágya is hajtotta, Elzász-Lotharingiát vissza akarták szerezni a németektől.

Németország az antant létrejötte nyomán hisztérikusan rettegett a bekerítéstől és egy kétfrontos háború eshetőségétől.

Oroszország szintén veszélyeztetve érezte magát az egyre erősödő Németországtól, továbbá a Balkánt szerette volna orosz érdekszférába vonni, itt azonban a Monarchia hasonló aspirációiba ütközött.

A Monarchia ugyanakkor egyedül csak a szerbeket akarta megbüntetni :)

@hollófernyiges:

Igazad van, a britek csupán táborba zárták a búrokat, akik még csak nem is feketék, akiket lenézhettek/gyűlölhettek volna, és halálra éheztették őket. FŐLEG nőket és gyerekeket, még csak nem is arról van szó, hogy katonákat.

"A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy építsenek koncentrációs táborokat, ahová a búr nőket, gyerekeket és a búr gerillákat zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamit a járványok is rengeteg áldozatot szedtek." - Wikipédia (bár nem tartom hivatalos forrásnak, de még ott is fenn van ez. Kiegészítve: a gerillaharcosok családjait zárták be, hogy megadásra kényszerítsék őket)

Egyébként abban tényleg igazad van, hogy az 1700-1900-as években kezdett tudományos formát ölteni az, hogy felsőbbrendűnek tekintik az európaiak a fehér embert (korábban is így volt, mindig, de a természettudományok fejlődésével (pld. Darwin elméletén haladva tovább) most tudományos alappal is megtámogatták). Így a több, mint 30.000 éve semmilyen technikai, tudományos, jogi, kulturális, katonai, filozófiai vagy irodalmi fejlődést fel nem mutató afrikaiak bizony össze sem hasonlíthatóak az európai emberrel (ezért tartom a gyarmatosítást ezen népek megsegítésének, nem pedig bűnnek. Ha a fehér ember nem megy oda - került amibe került -, akkor ők "még mindig nem jönnek le a fáról").

Ezek az elméletek egészen széles rétegeket is elértek, és a minden emberben jelenlévő tudatalatti rasszizmusra (ami létezik, nézd meg hogy egy csecsemőt a rasszizmusra, vagy az elfogadásra kell MEGTANÍTANI) rakódtak. A professzorok/tudósok közül, akik ezt állították, a legtöbben angol vagy amerikai származásúak, de akadtak skandinávok is.

Mi történt Németországban ebben az időben? 1871-ben egyesült, onnantól pedig a világ zsidóságának jelentős és befolyásos részének adott otthont. A német népesség 2%-át tette ki a zsidóság (kb. 500.000 ember), de ennek a 2%-nak a kezében volt a média 95%-a, a bírók és jogászok legalább 80-90%-a zsidó származású volt, épp úgy mint ahogy az orvosoké, vagy "művészeké". Egy ilyen kis csoport kezében összpontosult minden néptudat-formáló hatalom (márpedig ahhoz kétség sem férhet, hogy a közoktatás végeztével a média és a propaganda (volt?) az elsődleges oktató elem a felnőttek körében).

Ezek a zsidók pedig nem a nép összetartásáról híresek, hiszen szinte egytől egyig kommunista és marxista eszméket vallottak, röpiratokat gyártottak, az elszegényedett munkásokat uszították, szétzúzták a nemzettudatot, megbénították az államot (lásd. Weimari Köztársaság tehetetlensége, impotenciája, alkalmatlansága), stb.

Mivel birtokukban volt a filmipar, a színház, a művészet, ekkor kezdték el lebontani a közerkölcsöt; ebben az időben jelenítették meg filmen az első homoszexuális kapcsolatot az első házasságtöréssel egyetemben. Mivel szájízüknek megfelelően egyengették a művészet útját, ezért lehetségessé vált az olyan beteg dolgok előtérbe kerülése és értékelése, mint a "modern művészeté", ahol nem egyszer egymással szexelő szörnyeket, homoszexuálisokat, és egyéb gusztustalanságokat vetettek vászonra (nem CSAK zsidók, de egytől egyig zsidók voltak, akik hatására ezek a "művek" ismertté válhattak).

Ekkora kerülő után:

Egyszerűen nem lenne logikus egy ilyen államnak a gyarmatain olyan viselkedést követnie, ami szorosan kapcsolódik a nemzettudathoz és a saját fajának/rasszának fennmaradásához. Az ilyen eszmékkel, művészettel fertőzött lélek nem fog rosszabbul bánni senkivel, mint a saját népével.

Ugyanakkor ha ragaszkodni akarsz az eseménytörténethez, nézd meg mennyi minden írható egyes nagyobb gyarmatosító népek számlájára, aztán nézd meg mit tettek a németek. Minden gyarmatosító követett el a helyi nép számára negatív dolgokat, de a németek kiemelkedően keveset.

"<Magyarországnak nem volt akkoriban önálló külügye.>

Először is azért volt dualista állam berendezkedés, hogy az osztrákok és a magyarok közösen vezessék a birodalmat. Itt fontos megemlíteni idősebb Andrássy Gyula nevét, aki megváltoztatta a Monarchia elszigetelési politikáját helyett elkezdett közeledni a németekhez, oroszhoz, olaszokhoz. Kálnoky Gusztáv idején lett szövetséges a Német Császársággal illetve az Olasz Királysággal. A Monarchia viszont gyarmatosítás helyett Európába akart terjeszkedni elsődlegesen a Balkánon."

Igen, volt 3 közös ügy Magyarország és Ausztria között. A külügy, hadügy és pénzügy. Ezeket valahogy úgy kell elképzelni, hogy voltak osztrák és magyar képviselők, meg Ferenc József. Hiába dumáltak bármit a képviselők (akik közül lett választva külügyminiszter), a király/császár szava volt döntő. Persze voltak karizmatikus külügyminiszterek, akik tudtak hatni a jóskára, de ez nem mindig jött össze. Ott voltak az örök konzervatív tábornokok, akik mindig katonai lépést sürgettek, ők a legtöbbször osztrákok voltak. Na és ki ne ismerné azt a történetet, hogy Tisza István volt az, aki ellenezte a háborút. Azzal indokolta, hogy nincs a Monarchia felkészülve. Valójában egyszerűen nem akart háborút (terjeszkedni ekkoriban Magyarország úgy akart, hogy a Monarchián belül Mo.-hoz csatolják Boszniát.), mert nem állt Magyarország érdekében. Mégis hadat üzent a "király" a szerbeknek. Ennyit erről, hogy volt "külügyünk".