Milyen lenne a megítélése mind a németeknek, mind a szovjeteknek, ha a szovjetek támadnak előbb Nyugat/Közép-Európára 1941-ben, a németek Barbarossa-offenzíváját megelőzve?

A közhiedelemmel ellentétben nem csak Hitlernek voltak hódító, aggresszor tervei, Sztálin is ugyanolyan megalomán, hataloméhes diktátor volt, amíg Hitler életteret akart a németeknek, addig ő az osztályharcot akarta fokozni, kiterjeszteni az egész világra s letörni az imperalistákat. Az angolokkal és az amerikaiakkal is akart háborúzni 1945 után, de mivel megmérgezték sajátjai ill. elkanyarítja ezt a kérdést az a történet, ezért nem taglalom tovább, maradok 1941-ben.

A szovjetek téptek ki darabokat Finnországból és Romániából, bekebelezték, annektálták a Balti törpeállamokat. 1939 szeptemberében a németekkel közösen támadták meg Lengyelországot és osztották fel teljesen egymás között, megszüntetve Lengyelországot, és kötöttek egy paktumot, mellyel próbálták az időt húzni, hogy befejezhessék a seregépítést és haditervek finomítását.

A szovjeteknek nagyjából sikerült, 11.000 repülőjük állt a németek 3.500-ával szemben, harckocsik terén 15.000 a 3.500-al szemben, lövegek terén 60.000 a 35.000-el szemben, hadosztályoknál 174 a 128-al szemben. Már a sereg méretéből látszik, hogy nem puszta védekezésre rendezkedtek be. Nem szívesen ismerem el, de a szovjet hadsereg még minőségileg is jobb volt. A német harckocsizó egységek 80%-a Pz II és Pz III-as harckocsikból állt, csak 20%-uk kapott Pz IV C-t, ez az utolsó volt egyenrangú ellenfele a szovjet BT-7 - T-28 - KV-1 - T-34 (1940) harckocsiknak. A németek csúcsragadozói, valóban minőségi harckocsijai, a Tigrisek és Párducok csak 1942-ben és 1943-ban debütáltak, amikor a németek védekező harcba kényszerültek a keleti fronton. A németek ebben az esetben a jobban kiképzett katonákkal tudták elmaradásaikat ellensúlyozni a csúcsragadózóik megjelenéséig.

Ezt a teóriát tovább erősítik a Szovjet-Orosz rendszerváltás után megnyílt katonai levéltárakból előkerült bizalmas levelezések és haditervek, több szovjet-orosz katonatiszt és történész támogatja ezt a teóriát. E teóriából doktoráltak, sikerrel. A tervek készek voltak, csak a németek valami gyorsabbak voltak a szovjeteknél.

Ezenkívül még érdemes figyelembe venni, hogy a német támadás első pár napja is azért volt oly' fájó, mert rengeteg hadianyag, stb. volt felhalmozva a határon, valamint a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg is támadásra volt felkészítve. A németek gyors sikerei annak is köszönhetőek voltak a valóságban, hogy a szovjetek nem védekező (beásott, erődített) vonalakat alakítottak ki, hanem támadó ékeket. Ezek között pedig a németek gyors egységei behatoltak, körbezárták az ellenséget és katlancsaták lettek az eredményei.